Videó

Tranzkript

Kezdjük a videót azzal, hogy ledobunk egy egeret, egy ebet, és egy elefántot.

egy felhőkarcolóról valami puhára.

Például egy rakás matracra.

Az egér landol és elkábul egy pillanatra,

mielőtt megrázza magát,

és bosszúsan elsétál,

mert nagy faragatlanság ilyet tenni.

Az eb eltöri az összes csontját,

majd különösebb parádé nélkül hal meg,

az elefánt pedig csontok és belsőségek piros pocsolyájává robban,

így nem tud idegeskedni az ügyön.

Miért élte túl az egér,

de az elefánt és a kutya nem?

A válasz a méret.

A méret a legalábecsültebb rendszerezője az élőlényeknek.

A méret határoz meg mindent a biológiánkban,

hogyan épülünk fel, hogyan érzékeljük a világot, hogyan élünk és halunk.

Mert a fizikai törvények mások és mások különböző méretű állatoknál.

Az élet 7 méret szerinti csoporton ível át, a láthatatlan baktériumtól az atkákon, hangyákon

egereken, kutyákon, embereken, elefántokon át a kék bálnáig. Minden méret a saját

egyedi univerzumában él egymás mellett, saját törvényeikkel, előnyeikkel, és

hátrányaikkal. Fedezzük hát fel ezeket a különböző világokat egy videó sorozatban.

Tehát vissza az eredeti kérdéshez, miért élte túl az egér a zuhanást? A válasz

a méretben rejlik, és ahogy megváltoztat mindent, ezzel újra meg

újra szembesülni fogunk. A nagyon kis dolgok például gyakorlatilag immunisak a magas

helyekről való zuhanásra, mivel minél kisebb vagy, annál kevésbé érzékeled a gravitáció

hatását. Képzeljünk el egy kitalált gömb alakú állatot,

ami akkora mint egy üveggolyó. Három tulajdonsága van: az átmérője, a felülete

(amit bőr borít), és a térfogata, avagy minden cucc a belsejében például szervek,

izmok, remények és álmok. Ha a tízszeresére növeljük az átmérőjét, mondjuk egy

kosárlabda méretűre, a többi tulajdnosága nem a tízszeresére fog nőni. A bőre

a százszorosára, a térfogata pedig 1000-szeresére fog nőni. A térfogat

határozza meg a súlyát, pontosabban szólva az állat tömegét. Minél nagyobb

a tömeged, annál több mozgási energiával csapódsz a földnek és

annál durvábban érsz földet. Minél nagyobb felülettel rendelkezel a térfogatodhoz

vagy a tömegedhez képest, annál jobban eloszlik és puhul az ütközés, ráadásul

nagyobb légellenállás fog lassítani. Egy elefánt olyan nagy, hogy felülete

elhanyagolhatóan piciny a térfogatához képest. Így rengeteg mozgási energia

koncentrálódik egy kicsi helyre, valamint a levegő se lassítja le egyáltalán.

Emiatt pusztul el egy óriási ragacsos robbanás kíséretében amikor

földet ér. A másik végleten, a rovarok esetében, nekik óriási a felületük

az aprócska tömegükhöz képest, tehát tulajdonképpen kidobhatsz egy hangyát egy repülőből

és nem fog súlyosan megsérülni. De amíg a zuhanás lényegtelen a kicsi

dolgok világában, vannak más erők amik számunkra ártalmatlanok, de nagyon veszélyesek

az apró élőlényekre. Ilyen a felületi feszültség, ami a vizet egy lehetséges

halálos anyaggá változtathatja a rovaroknak. A víz szeret önmagához tapadni.

A molekulái vonzódnak egymáshoz egy kohéziónak

nevezett erővel, ami felületi feszültséget hoz létre, amit valamiféle

láthatatlan bőrként képzelhetsz el. Számunkra ez olyan gyenge, hogy általában észre sem vesszük.

Ha vizes leszel, akkor kb. 800 gramm víz, vagy nagyjából a súlyod

1 százaléka tapad rád. Egy vizes egér kb. 3 gramm vízzel nehezebb,

ami több mint a testsúlyának 10%-a. Képzeld el magad, ahogy

8 teli üveg víz ragad rád amikor kilépsz a zuhanyzóból. Egy rovarnak viszont

ez olyan erős, hogy vizesnek lenni élet és halál kérdése.

Ha téged lekicsinyítenénk egy hangya méretére,

és megérintenéd a vizet, olyan lenne, mintha ragasztóba nyúlnál.

Gyorsan bekebelezne, hisz túl erős a felületi feszültsége, hogy kimássz belőle,

tehát megfulladnál. A rovarok vízlepergetővé fejlődtek. Egyrészt, a páncéljuk egy vékony

viaszréteggel van borítva, akár egy autó. Emiatt a felületük legalább részben

vízlepergető, mert a víz nem tapad rá. Sok rovart emellett

apró szőrök is borítanak, melyek akadályként szolgálnak. Megnövelik a rovar

felületének méretét, és meggátolja, hogy a vízcseppek a páncélhoz érjenek,

ezáltal könnyebb lerázniuk a cseppeket. Az evolúció jóval előttünk

megfejtette a nanotechnológia rejtelmeit, hogy kihasználja a felületi feszültség lehetőségeit.

Sok rovar igen rövid és sűrű takaróval rendelkezik, mely vízlepergető

szőrből áll. Némely rovarnak több, mint egymillió ilyen szőrszála van négyzetmilliméterenként.

Amikor a rovar víz alá merül, a levegő a szőrszálak között ragad.

A víz nem tud áthatolni, mivel a szőrök túl kicsik, hogy megtörjön a felületi feszültségük.

Ennél is klasszabb, hogy amint távozik a szőrök közül az oxigén, a friss oxigén

a környező vízből megkötődik a szőrben, a szén-monoxid pedig

a vízbe kerül. A rovar így a saját külső tüdejét hordozza

magával, és lényegében a víz alatt tud lélegezni a felületi feszültség miatt.

Ezen elv miatt tudnak a molnárpoloskák is a víz felszínén utazni,

a kis víztaszító szőreik miatt. Minél apróbb a termeted, annál furcsább a környezeted.

Egy adott pont után a levegő is egyre szilárdabb lesz. Nézzük meg közelebbről

a legkisebb ismert rovart, mely mérete egy sószem fele,

csak 0.15 milliméter hosszú: ez a Fairy Fly (parányfürkészek családja). Furcsább világban

élnek, mint a többi rovar. Számukra a levegő olyan, mint némi vékony lekvár, egy szirup-jellegű tömeg,

ami mindig körbeveszi őket. A mozgás nem könnyű. Ezen a szinten

a repülés nem elegáns siklás, inkább megragadják, és megkapaszkodnak

a levegőben. A szárnyaik így inkább nagy szőrös karokra hasonlítanak, mintsem

normális rovar szárnyakra. Szó szerint úsznak a levegőben, mint egy kis furcsa űrlény

egy adag szirupban. A dolgok még különösebbé válnak,

ahogy felfedezzük a többi változatos méretet. A fizika törvényei annyira

mások különböző méreteken, hogy az evolúciónak fel kellett találnia magát,

ahogyan az élet mérete növekedett évmilliárdok alatt. Miért nincsenek

ló méretű hangyák? Vagy amőba méretű elefántok? Miért?

Ezt is megvitatjuk a következő részben.

Létezik havi hírlevelünk, iratkozz fel, ha nem szeretnél

lemaradni az új videókról, és a bónusz videóinkról.