Videó
Tranzkript
Kezdjük a videót azzal, hogy ledobunk egy egeret, egy ebet, és egy elefántot.
egy felhőkarcolóról valami puhára.
Például egy rakás matracra.
Az egér landol és elkábul egy pillanatra,
mielőtt megrázza magát,
és bosszúsan elsétál,
mert nagy faragatlanság ilyet tenni.
Az eb eltöri az összes csontját,
majd különösebb parádé nélkül hal meg,
az elefánt pedig csontok és belsőségek piros pocsolyájává robban,
így nem tud idegeskedni az ügyön.
Miért élte túl az egér,
de az elefánt és a kutya nem?
A válasz a méret.
A méret a legalábecsültebb rendszerezője az élőlényeknek.
A méret határoz meg mindent a biológiánkban,
hogyan épülünk fel, hogyan érzékeljük a világot, hogyan élünk és halunk.
Mert a fizikai törvények mások és mások különböző méretű állatoknál.
Az élet 7 méret szerinti csoporton ível át, a láthatatlan baktériumtól az atkákon, hangyákon
egereken, kutyákon, embereken, elefántokon át a kék bálnáig. Minden méret a saját
egyedi univerzumában él egymás mellett, saját törvényeikkel, előnyeikkel, és
hátrányaikkal. Fedezzük hát fel ezeket a különböző világokat egy videó sorozatban.
Tehát vissza az eredeti kérdéshez, miért élte túl az egér a zuhanást? A válasz
a méretben rejlik, és ahogy megváltoztat mindent, ezzel újra meg
újra szembesülni fogunk. A nagyon kis dolgok például gyakorlatilag immunisak a magas
helyekről való zuhanásra, mivel minél kisebb vagy, annál kevésbé érzékeled a gravitáció
hatását. Képzeljünk el egy kitalált gömb alakú állatot,
ami akkora mint egy üveggolyó. Három tulajdonsága van: az átmérője, a felülete
(amit bőr borít), és a térfogata, avagy minden cucc a belsejében például szervek,
izmok, remények és álmok. Ha a tízszeresére növeljük az átmérőjét, mondjuk egy
kosárlabda méretűre, a többi tulajdnosága nem a tízszeresére fog nőni. A bőre
a százszorosára, a térfogata pedig 1000-szeresére fog nőni. A térfogat
határozza meg a súlyát, pontosabban szólva az állat tömegét. Minél nagyobb
a tömeged, annál több mozgási energiával csapódsz a földnek és
annál durvábban érsz földet. Minél nagyobb felülettel rendelkezel a térfogatodhoz
vagy a tömegedhez képest, annál jobban eloszlik és puhul az ütközés, ráadásul
nagyobb légellenállás fog lassítani. Egy elefánt olyan nagy, hogy felülete
elhanyagolhatóan piciny a térfogatához képest. Így rengeteg mozgási energia
koncentrálódik egy kicsi helyre, valamint a levegő se lassítja le egyáltalán.
Emiatt pusztul el egy óriási ragacsos robbanás kíséretében amikor
földet ér. A másik végleten, a rovarok esetében, nekik óriási a felületük
az aprócska tömegükhöz képest, tehát tulajdonképpen kidobhatsz egy hangyát egy repülőből
és nem fog súlyosan megsérülni. De amíg a zuhanás lényegtelen a kicsi
dolgok világában, vannak más erők amik számunkra ártalmatlanok, de nagyon veszélyesek
az apró élőlényekre. Ilyen a felületi feszültség, ami a vizet egy lehetséges
halálos anyaggá változtathatja a rovaroknak. A víz szeret önmagához tapadni.
A molekulái vonzódnak egymáshoz egy kohéziónak
nevezett erővel, ami felületi feszültséget hoz létre, amit valamiféle
láthatatlan bőrként képzelhetsz el. Számunkra ez olyan gyenge, hogy általában észre sem vesszük.
Ha vizes leszel, akkor kb. 800 gramm víz, vagy nagyjából a súlyod
1 százaléka tapad rád. Egy vizes egér kb. 3 gramm vízzel nehezebb,
ami több mint a testsúlyának 10%-a. Képzeld el magad, ahogy
8 teli üveg víz ragad rád amikor kilépsz a zuhanyzóból. Egy rovarnak viszont
ez olyan erős, hogy vizesnek lenni élet és halál kérdése.
Ha téged lekicsinyítenénk egy hangya méretére,
és megérintenéd a vizet, olyan lenne, mintha ragasztóba nyúlnál.
Gyorsan bekebelezne, hisz túl erős a felületi feszültsége, hogy kimássz belőle,
tehát megfulladnál. A rovarok vízlepergetővé fejlődtek. Egyrészt, a páncéljuk egy vékony
viaszréteggel van borítva, akár egy autó. Emiatt a felületük legalább részben
vízlepergető, mert a víz nem tapad rá. Sok rovart emellett
apró szőrök is borítanak, melyek akadályként szolgálnak. Megnövelik a rovar
felületének méretét, és meggátolja, hogy a vízcseppek a páncélhoz érjenek,
ezáltal könnyebb lerázniuk a cseppeket. Az evolúció jóval előttünk
megfejtette a nanotechnológia rejtelmeit, hogy kihasználja a felületi feszültség lehetőségeit.
Sok rovar igen rövid és sűrű takaróval rendelkezik, mely vízlepergető
szőrből áll. Némely rovarnak több, mint egymillió ilyen szőrszála van négyzetmilliméterenként.
Amikor a rovar víz alá merül, a levegő a szőrszálak között ragad.
A víz nem tud áthatolni, mivel a szőrök túl kicsik, hogy megtörjön a felületi feszültségük.
Ennél is klasszabb, hogy amint távozik a szőrök közül az oxigén, a friss oxigén
a környező vízből megkötődik a szőrben, a szén-monoxid pedig
a vízbe kerül. A rovar így a saját külső tüdejét hordozza
magával, és lényegében a víz alatt tud lélegezni a felületi feszültség miatt.
Ezen elv miatt tudnak a molnárpoloskák is a víz felszínén utazni,
a kis víztaszító szőreik miatt. Minél apróbb a termeted, annál furcsább a környezeted.
Egy adott pont után a levegő is egyre szilárdabb lesz. Nézzük meg közelebbről
a legkisebb ismert rovart, mely mérete egy sószem fele,
csak 0.15 milliméter hosszú: ez a Fairy Fly (parányfürkészek családja). Furcsább világban
élnek, mint a többi rovar. Számukra a levegő olyan, mint némi vékony lekvár, egy szirup-jellegű tömeg,
ami mindig körbeveszi őket. A mozgás nem könnyű. Ezen a szinten
a repülés nem elegáns siklás, inkább megragadják, és megkapaszkodnak
a levegőben. A szárnyaik így inkább nagy szőrös karokra hasonlítanak, mintsem
normális rovar szárnyakra. Szó szerint úsznak a levegőben, mint egy kis furcsa űrlény
egy adag szirupban. A dolgok még különösebbé válnak,
ahogy felfedezzük a többi változatos méretet. A fizika törvényei annyira
mások különböző méreteken, hogy az evolúciónak fel kellett találnia magát,
ahogyan az élet mérete növekedett évmilliárdok alatt. Miért nincsenek
ló méretű hangyák? Vagy amőba méretű elefántok? Miért?
Ezt is megvitatjuk a következő részben.
Létezik havi hírlevelünk, iratkozz fel, ha nem szeretnél
lemaradni az új videókról, és a bónusz videóinkról.