Mi lenne, ha felrobbantanánk egyszerre az összes atombombát? | Kurzgesagt

🎁Amazon Prime 📖Kindle Unlimited 🎧Audible Plus 🎵Amazon Music Unlimited 🌿iHerb 💰Binance

Videó

Tranzkript

Sok nézőnk tett fel egy nagyon komoly kérdést nekünk:

Mi lenne, ha bombákból egy nagy halmot készítenénk és egyszerre robbantanánk fel minden nukleáris fegyvert a világon?

Meglepő módon nem találtunk jó forrást, hogy kielégítő választ adhassunk erre a kérdésre.

összegyűjtöttünk hát néhány kutatót, hogy kiszámítsuk, mi történne és választ találjunk erre

a rendkívül fontos tudományos problémára egyszer és mindenkorra.

Jelenleg 15.000 nukleáris fegyver van a Földön.

Az Egyesült Államok és Oroszország is körülbelül 7.000-rel rendelkezik.

Míg Franciaország Kína az Egyesült Királyság, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea összesen körülbelül 1000 darabbal rendelkezik.

De mekkora romboló erő ez valójában? Próbáljuk meg ezeket a számokat elképzelhetővé tenni.

A Földön legalább 4.500 olyan város vagy városi terület található,

amely legalább 100.000 lakossal rendelkezik.

Néhány város nagyobb, mint mások, tehát feltételezzük, hogy átlagosan,

három nukleáris bombára van szükségünk ahhoz, hogy teljesen elpusztítsunk egy várost.

Ez azt jelenti, hogy elpusztíthatjuk az összes várost a földön a nukleáris fegyvereinkkel,

megölve több mint 3 milliárd embert - durván az emberiség felét - egy pillanat alatt.

És még mindig van 1.500 nukleáris fegyverünk!

Ez az, amit egy szakértő túlerőnek hív.

Tehát bizalommal mondhatjuk, hogy sok nukleáris fegyverünk van és sok kárt tehetnek,

de mi van, ha egy hatalmas halomba rakjuk mind a 15.000 bombát és úgy detonálulnk?

Dobjuk le az atomcsomagot az Amazonas esőerdő közepén. Csak hogy megmutassuk a természetnek ki a főnök.

A robbanófejek össze-vissza bepakolva beférnek egy kis raktárba.

A tipikus amerikai robbanófej 200.000 tonna TNT erejével rendelkezik.

Tehát 15.000 robbanószer 3 milliárd tonna TNT-nek felel meg.

Ez elég ahhoz, hogy felépítsük az egész Manhattan-szigetet és minden épületét és felhőkarcolóját TNT halmokból.

A legközelebbi dolog, amit összehasonlíthatunk az itt gyűjtött energiával, egy vulkán,

Az egyik leghalálosabb vulkánkitörést a történelemben, 1883-ban Krakatoa szigetén történt.

A kitörés olyan erős volt, hogy a sziget és a környező szigetcsoport 70%-a megsemmisült és több tízezer ember halt meg.

Hatása a világ minden táján több nappal az esemény után is érezhető volt.

A nukleáris halom 15-szöröse a Krakatoa vulkáni kitörés energiájának.

Szóval nyomjuk meg a gombot!

Három,

kettő,

egy.

Egy másodperc alatt, egy 50 kilométer átmérőjű tűzgolyó,

mindent elpárologtat az útjában és létrehoz egy lökéshullámot, amely 3000 négyzetkilométernyi erdőt dönt ki.

Minden létező dolog a 250 kilométeres körzetben elkezd égni.

A robbanás szó szerint hallható lesz mindenhol a világon, mivel a lökéshullám a következő néhány hétben tízszer kerüli meg a földet.

Több millió tonna égetett anyag borítja be a légkört.

A gombafelhő eléri a sztratoszféra külső határait és az űrt is.

Miután a dolgok lenyugodtak, egy kicsi, kb.10 km átmérőjű kráter marad, az évezred legnagyobb erdőtüze után,

amely végigterjedt Dél-Amerikában, erdőket és városokat égetve el. És most kezdődik a kellemetlen rész.

A rendkívül radioaktív anyagok gyorsan megölik az élőlényeket és egy több kilométeres terület a kráter körül,

lakhatatlanná válik, mint minden szélirányban, több száz kilométeren át.

A radioaktív csapadék nagy részét a gombafelhő magasra viszi a légkörbe és körbehordja a bolygón.

A környezetben lévő radioaktív anyagok mennyisége világszerte megduplázódik, ami még mindig nem a civilizáció vége,

de egy ideig több rákost láthatunk.

A részecskék egy része évekig áramlik az űr szélére és nukleáris telet okoz, amely csökkentheti a globális hőmérsékletet

néhány fokkal, egy pár évig.

Ez a robbanás elég rossz volt ha Dél-Amerikában, kiváltképp ha Brazíliában voltál. Az Amazon esőerdeje, már csak történelem.

Ami ugyan nem jó, de az emberi élet ettől még folytatódik.

Oké, de mi van, ha felrobbanunk több nukleáris fegyvert?

Tegyük fel, hogy az emberiség úgy döntött, hogy a földön található összes uránt kibányássza és megépíti a lehető legtöbb nukleáris bombát.

Az jelenlegi felhasználás mellet,

becslések szerint mintegy 35 millió tonna uránt tartalmaz a földkéreg,

elegendő ahhoz, hogy több mint 2000 évig energizája az emberi civilizációt, vagy építsünk több millió nukleáris robbanószert.

A vita kedvéért tegyük fel, hogy 10 milliárd Hiroshima bombát hozunk létre

Ami egy három kilométer magas kockát képez, amely nagyjából tartalmazza a dinoszauruszok korát lezáró aszteroida-hatás energiáját,

65 millió évvel ezelőtt.

Kivéve, hogy ez ráadásul nukleáris.

Három, kettő,

egy.

A bomba-kockánk tűzgolyóként robban fel,

és olyan magasra nyúlik az égbe, hogy Dél-Amerika felén látható. Akkora az ereje, hogy a föld folyni fog tőle, mint a víz,

egy 100 kilométeres krátert alkotva.

Az alapkőzet hegynyi darabjai pillanatok alatt párolognak el,

míg több ezer tonnányi anyag, akkora sebességgel katapultál a Földről, hogy feljut az űrbe.

Vannak közülük, amik örökre elhagyják a földet, míg a legtöbbjük forró törmelékként esik vissza és annyira felmelegítik a légkört,

hogy a legtöbb nagy állat elpusztul a hőtől és tűzviharokat okoz a világ minden táján.

A Föld kérge kong, mint egy harang, a történelem legsúlyosabb földrengéseitől sújtva,

a világ minden táján megtizedelve városokat, míg hurrikán erősségű szelek kitépnek minden egyes fát Dél-Amerikában és erdőtüzek égetik az egész kontinenst.

Az Amazonas szénhidrogénjei porrá égnek és az atmoszférába kerülnek,

elborítva az eget, ezáltal megakadályozva hogy a napfény elérje a földet, így fagypontig hűtve a bolygót.

Az ezt követő globális tél évtizedekig tarthat és az összes nagy állatfaj kihalásához vezethet, az emberekkel együtt.

Megemlíthetnénk azt is, hogy a bolygó minden sarkát radioaktív csapadék borítja, de ezen a ponton már ez nem számít annyira.

Ez az emberiség kipusztulása.

Az űrhajósok a nemzetközi űrállomás fedélzetén egy darabig élvezhetik a nagyszerű kilátást

de valószínű, hogy a kövek zápora eltalálja és elpusztítja az állomást.

Azok a szerencsések, akik bunkerekben vagy a tengerek mélyen tengeralattjárókban vannak, élhetik túl a legtovább,

mielőtt elfogyasztják az ételkészleteiket, és többet kellene szerzniük.

Ők egy fagyos, radioaktív senkiföldjét találnak majd a Föld helyén.

A bolygót magát nem érdekli, ugyanis mindössze néhány millió évvel azután a robbanások sebei begyógyulnak, az élet virágzik,

talán még jobban, mint amikor az emberek is voltak rajta.

Ha az intelligens élet ismét megjelenik, lehet, hogy képes lesz kideríteni, mi történt a Földdel. Amikor földrajzot tanulnak,

találnak majd egy bizarr és nagyon vékony kőzetréteget, amely az egész világot lefedi

és olyan radioaktív elemekben gazdag, mint például az urán és annak melléktermékei, ritka földfémekkel és műanyaggal keveredve, amit az emberek használtak.

Valószínűleg nagyon-nagyon meg lesznek zavarodva.

Az ilyen videók elkészítése több mint 1200 órát vesznek igénybe.

Az évek során egyre több energiát fektetünk a kutatásba, szakértőkkel való egyeztetésbe, illusztrációba, animációba, hang utómunkába és a tények ellenőrzésébe.

Ennél a videónál sok plusz munkát fektettünk a forrásanyagok jegyzékébe.

Elolvashatja, hogyan jutottunk el a videó információihoz, mit gondoltak róla a szakértők, hol nem értettek egyet egymással.

Miattatok, a nézőink miatt van időnk ezeket megtenni.

Azért mert megnézitek és megosztjátok a videóinkat, megveszitek a posztereinket és támogattok patreon.com-on.

Ha tetszik amit csinálunk, kérjük fontolja meg, hogy Patreon lesz, vagy szerezzen be egy szép dolgot, amit csupa szerettel csináltunk.

Köszönjük a figyelmet!