Videó

Tranzkript

Vannak, akik egyszerűen csak nem jönnek ki egymással.

Minden egyes nap, katonák milliárdjai vívnak kegyetlen háborút

többezer fronton, és ez már több mint 100 millió éve így megy.

A Hangyák Világháborúja

A hangyák ősi lények, amik kb. 160 millió éve jelentek meg,

és olyan sikeresen töltötték be a legkülönbözőbb ökológiai nicheket,

hogy a Föld egyik domináns állatává váltak.

Napjainkban több mint 16 ezer különböző fajukról tudunk

több mint tízezer-billió egyeddel. (~1 250 000 jut egy emberre)

A Föld biomasszájának 20%-át ők adják.

Az emberekhez hasonlóan, a sikerük forrása az együttműködés.

Míg egy hangya önmagában elég haszontalan,

együtt lenyűgöző dolgokra képesek.

Összetett kolóniákat építenek ki,

haszonállatokat tartanak, mezőgazdaságot folytatnak,

vagy összetett szimbiotikus kapcsolatot ápolnak.

És természetesen hadakoznak is.

Még fajon belül is gyakoriak a konfliktusok.

Csatározás, fosztogatások és nagyszabású inváziók

történnek naponta, több millió életet követelve.

A legérdekesebbek közül párról videókat készítünk.

Ebben az epizódban: A katonahangya. Egy raj, amit háborúra találtak ki.

A katonahangyák csoportja kb. 200 fajból áll.

Ők nem építenek fészkeket, inkább a nomád életmódhoz hasonlót folytatnak

több millió egyedes csoportokban.

Vadászaton, néhány faj hatalmas, akár 100 méter hosszú menetoszlopokat formál,

megölve és azonnal feldarabolva minden rovart vagy apró gerincest ami csak szembejön velük.

A legnagyobb vadászatokon naponta akár 500 ezer állatot is megölhetnek.

Néhány katonahangya vadászatra és más társas rovarok fogyasztására szakosodtak,

mint pl. termeszekére, darazsakéra, de legfőképp más hangyákéra.

A darazsak erőszakosak és talán sebezhetetlennek is tűnnek,

de ha egy raj bejut a fészkükbe,

egy hangyányi esélyük sincs.

Még ha a náluk sokkal nagyobb és erősebb darazsak meg is ölik néhányukat,

végül hamar felülkerekednek.

Még ha a királynő túl is éli a támadást,

a katonahangyák ellopják a kolónia lárváit és felfalják őket.

Ez pedig végzetes veszteség.

Mikor a katonahangyák egy másik hangyakolóniára bukkannak, azonnal támadásba lendülnek.

Azt hihetnénk, hogy ez kiegyenlítettebb küzdelem, de nem az.

A katonahangyák társadalmi egységként működnek,

ezért pedig kiemelten veszélyesek és effektívek.

A legtöbb katonahangya önmagában nem különösebben erős,

de képesek felülkerekedni prédáikon puszta létszámuknak köszöhetően,

még mielőtt a megcélzott kolóniának lenne ideje védekezni.

Épp ezért, az inváziók általában sikeresek,

az elesett kolónia pedig jelentősen károsodik,

vagy teljesen elpusztul.

Érdekes módon, a katonahangyák nem támadják meg egymást.

Mikor két raj szembetalálkozik egymással a szabadban,

vagy áthaladnak egymás közt figyelmen kívül hagyva a másik csoportot,

vagy egyszerűen kikerülik egymást.

Ennek evolúciós magyarázata van:

Azok a katonahangyák, amik egymással harcoltak,

valószínűleg évmilliókkal ezelőtt kipusztították egymást.

Olyannyira halálosak, hogy más hangyafajoknak alkalmazkodni kellett,

hogy túléljék jelenlétüket.

Néhány faj csak bepánikol és evakuálja a fészket amint egy katonahangya-felderítővel találkoznak,

annyi lárvát magukkal cipelve, amennyit csak lehet,

hogy majd visszatérhessenek és helyrejöhessenek a támadás után.

Más fajok azonban élő bunkereket alkalmaznak, mivel a harc túlságosan érdelmetlen.

Vannak nagy, szögletes fejű dolgozóik.

Mikor katonahangyák bukkannak fel,

eltorlaszolják a bejáratokat,

így a támadóknak előbb-utóbb fel kell adnia.

De nem fél ám mindenki a katonahangyáktól.

A levélvágó hangyák alkotják az egyik legnagyobb és legösszetettebb társadalmat

az összes állat közül, az emberek után.

Kiterjedt fészkekben élnek több méter mélyen,

lakók millióit foglalkoztatva egy rendkívül kifinomult munkamegosztással.

Például hatalmas katonáik vannak (százszor nagyobbak, mint a dolgozók).

Ezek egyetlen célja, hogy megvédjék kolóniájukat a katonahangyákkal szemben.

De még nekik is van egy ősellenségük.

A Nomamyrmex Esenbekii katonahangya étrendje

többnyire más hangyák lárváiból áll.

A többi katonahangyához képest robosztusabb felépítésük van.

Jelenleg ők az egyetlen ismert faj, amely képes felvenni a harcot egy kifejlett levélvágó hangya kolóniával. (Rövid, tömzsi függelék, kemény páncél)

Mikor találnak egy levélvágó kolóniát, százezrével támadnak hosszú oszlopban.

Mikor a levélvágó hangyák észreveszik a támadást, krízis módra kapcsolnak

és azonnal riasztják a katonáikat, akik fürgén a támadás helyszínére sereglenek.

Egy frontvonal épül ki, ami akár több méter széles és egy méter mély is lehet.

A levélvágó katonák szemből megtámadják a katonahangyákat,

rájuk harapnak, és megpróbálják átvágni a fejüket.

A kisebb levélvágó dolgozók azzal segítenek, hogy megragadják az ellenséget.

Kisebb csapatok támadásokat hajtanak végre a harcvonal mögött,

ahol hatástalanítják az ellenséget azáltal, hogy kiszakítják a lábaikat.

Eközben a támadók megpróbálják a katonákat ellepni

és csoportosan halálra csípni őket.

A kemény védelem és az elhatározott válaszcsapások ellenére

a katonahangyák még így is hatalmas létszámfölényben vannak.

Így hát anélkül, hogy a csata végkimenetele ismert lenne, a levélvágók a legrosszabbra is felkészülnek.

A dolgozók sietve torlaszokat építenek

és annyi bejáratot zárnak el, amennyit csak képesek annak érdekében, hogy megvédjék a fészekaljat.

Ha a levélvágók nem tudják visszaverni a támadókat,

vagy nem tudnak időben elég bejáratot elbarikádozni,

a katonahangyák elözönlik a fészket, áttiporva minden ellenfélen.

Behatolnak a mélyen elrejtett járatokba,

és több tízezer levélvágó lárvát lopnak el, hogy később megehessék.

Még ha a levélvágó kolónia át is vészeli a támadást, így is hatalmas a veszteség.

Akárki is nyerte a háborút, ezrek maradnak lemészárolva a csatamezőn.

Mikor a katonahangyák támadnak, halált és pusztulást hagynak maguk után.

Azonban vannak más fajok is, amelyek sokkal veszélyesebb seregeket alkotnak.

Fajok, amik szuperkolóniákat alkotnak, beterítve több ezer négyszetkilómétert

több kontinensen is, háborúkat indítva kilómétereken át.

Ők egy saját videót érdemelnek.

Nem számítanak a méretek, a háború a hangyák létének része,

akár hatalmas kolóniák vagy kisebb csoportok kifosztása a tét.

Trópusi esőerdőkben, de még a járda repedéseiben is, amin nap mint nap sétálunk.

Az emberek úgy döntöttek, hogy nem igazán szeretnének háborúzni többet.

A hangyák számára viszont a többi hangya mindig is ellenség marad.

Vannak, akik egyszerűen csak nem jönnek ki egymással.

Ha nem tudsz betelni a hangyákkal, jó hír: már készítjük a sorozat második részét,

a CuriosityStream támogatásával.

A CuriosityStream egy előfizetéses streamszolgáltás több ezer dokumentumfilmmel

és szakirodalmi címmel.

A Kurzgesagt nézők a curiositystream.com/kurzgesagt​ címen

egy ingyenes 31 napos próbaidőben részesülnek, hogy olyan filmeket nézhessenek, mint például a “Big World in a Small Garden” (Nagy Világ egy Kis Kertben),

ami egy a környezetünk rovarvilágát kitűnően bemutató dokumentumfilm.

Vagy épp Stephen Hawking, David Attenborough és hozzájuk hasonlók dokumentumfilmjeit,

és még sok mást, akár offline.

A próbaidő lejárta után a feliratkozás csak havi 2.99$.

A CuriosityStream-et a Discovery Channel elindítói alapították,

és tele van tudományos, természeti, történelmi, technológiai, és életmóddal foglalkozó dokumentumfilmekkel.

Remek módja annak, hogy jól szórakozzunk, miközben új dolgokat is tanulhatunk.

Hatalmas köszönet a CuriosityStream-es barátainknak, hogy támogatták a hangya-megszállottságunkat

és lehetővé tették az ilyen nagyszerű projektek elkészítését.

Maradj velünk a 2. részben is

és látogasd meg a curiositystream.com/kurzgesagt weboldalt az ingyenes próbaidődért.