Videó

Tranzkript

Mi az a tőzsde és hogyan működik?

A tőzsde nem több, mint egy óriási, globális hálózatba

és rendszerbe foglalt piac, ahol mindennap hatalmas mennyiségű pénz vándorol oda és vissza.

Összesen több, mint 60 trillió (60.000.000.000.000) euró cserél itt évente gazdát.

Ez több, mint az egész világgazdaság szolgáltatásainak és termékeinek értéke.

Azonban ezen a piacon nem almával és használt fogkefével kereskednek,

hanem elsősorban értékpapírokkal.

Egy értékpapír egy vagyontárgyhoz való jog, általában részvény formájában.

Egy részvény egy vállalat egy része.

De egyáltalán miért kereskednek részvényekkel?

Nos, először is, egy részvény értéke elsősorban az adott vállalattól függ.

Gondoljunk úgy a vállalat értékére, mint egy pizzára!

Minél nagyobb a teljes pizza, annál nagyobbak a szeletek is.

Például: Ha a Facebook nagyban megnöveli a nyereségét egy új üzleti modellel,

a vállalat ‘pizzája’ is növekedni fog, és ennek következtében a részvények értéke is.

Ez természetesen remek hír a részvényeseknek.

Egy részvény ami korábban talán úgy 38 eurót ért, most akár egészen 50 eurót is érhet.

Eladáskor ez részvényenként 12 euró hasznot jelent!

De ez miért jó a Facebooknak?

A vállalat pénzt szerez a részvények eladásából, amit befektet, vagy bővít belőle.

A Facebook például 16 milliárd dollárra tett szert a tőzsdének köszönhetően.

A részvényekkel való kereskedés viszont gyakran igen kockázatos.

Senki sem látja előre, hogy melyik cég fog jól teljesíteni, és melyik nem.

Ha egy cégnek jó hírneve van, a befektetők mögé állnak.

Egy rossz hírnevű, vagy rosszul teljesítő cégnek nehéz lesz eladni a részvényeit.

A mindennapi piaccal szemben, ahol az áru megfogható és hazavihető,

a tőzsdepiacon csak kézzel nem megfogható javakkal lehet kereskedni.

Ezek csak részvényárak és táblázatok formájában jelennek meg.

Ezek a részvényárak másodpercek leforgása alatt emelkedhetnek vagy zuhanhatnak.

Emiatt a részvényeseknek gyorsan kell cselekedniük, ha nem akarnak elmulasztani egy lehetőséget sem.

Egy egyszerű pletyka is képes zuhanásnak indítani a részvények árát, akármilyen magas is legyen a cég tényleges értéke.

Természetesen ennek az ellentettje is igaz.

Ha rendkívül sokan vásárolnak gyenge részvényeket,

mert például nagy lehetőséget látnak egy ötletben,

a részvények ára növekedni fog.

Ezen a fiatal vállalkozások tudnak a legtöbbet nyerni.

Még esetleges zuhanó bevétel mellett is képesek lehetnek profitálni a részvényeikből.

A legjobb esetben az ötletük így meg is valósul.

A legrosszabb esetben pedig ez tőzsdebuborékként végzi, amelyben nincs semmi lényegi, csupán levegő.

És ahogy a buborékok szoktak, egyszer ez is ki fog durranni.

Németország 30 legnagyobb cégének értékét az ún. DAX részvényindex összesíti.

A DAX megmutatja az adott cégek,

és így az egész gazdaság jelenlegi teljesítményét.

Más országok tőzsdéi is rendelkeznek ilyen indexekkel.

Ezek az indexek együtt egy globálisan összekapcsolt piacot teremtenek.