Videó

Tranzkript

Egyedül vagy az univerzumban?

Vagy kapcsolódsz valamihez?

Először is emlősök nagyon fiatal csoportjához tartozol,

akik mégis tudnak YouTube-videókat,

vagy Nagy Hadronütköztetőt készíteni.

Atomot hasítani is tudunk, és feltaláltuk a Pokémont.

Ősi életformáktól eredünk,

amelyek 3,5 milliárd évvel ezelőtt éltek.

Úgy érezzük irányítani tudjuk a bolygót, de valójában nem.

Egy apró aszteroida, vagy egy ügyes vírus elég lenne,

hogy elpusztítson mindannyiunkat.

Az emberiség úgy tartja magát számon, hogy képes lenne elpusztítani a bolygót,

de még az összes nukleáris játékszerünkkel is,

csak egy tömeges kihalást okoznánk.

Talán kiírtanánk az élőlények 90%-át.

Nagy ügy!

Néhány millió évvel később az élet visszatérne mindenhova.

A legtöbb mikroszkópikus élőlény, vagy a felszín alatti lények

valószínűleg észre sem vennék.

Geológiai szempontból a Földre gyakorolt hatásunk

nevetséges.

Nem vagyunk olyan hatalmasok.

Csak egy apró nedves sziklán élünk, ami az űrben száguld,

miközben egy hatalmas égő plazmagömböt követ.

Egy nap ez a plazmagömb kiég,

miközben nagy valószínűséggel elpusztít minket.

Ha túléljük a Nap halálát, és kolonizáljuk a galaxist,

elméletileg túlélhetnénk addig,

amíg az utolsó csillag is ki nem huny.

Azután az élet lehetetlenné válna.

Oké, szóval minden véget ér egyszer.

Mit mond ez rólad egyénként?

Valamikor az életed során, úgy fél óráig

csupán egyetlen sejt voltál anyukád méhében.

Egy lény ami csupán 0,1 mm átmérőjű.

Ma több mint 50 billió sejt alkot.

50 illió elképesztően bonyolult apró biológiai gépezet,

amelyek jóval nagyobbak és összetettebbek egy átlagos baktériumnál.

Ezek a fizika és a kémia törvényei szerint működnek

és mikrogépeket használnak, hogy proteint építsenek, használható energiát hozzanak létre, ételt fogyasztanak,

készleteket halmoznak fel, információt adnak tovább, és szaporodnak.

Kommunikálnak, duplikálódnak, öngyilkosságot követnek el, behatolókkal harcolnak,

személyre szabott feladatokat látnak el, a nagy cél érdekében, hogy életben maradj,

hogy gyerekeid lehessenek.

De hol van a “Te” rész mindebben, ha több trilliónyi apró dolog alkot.

A “Te” alap információit a DNS tárolja,

egy molekula, ami azokat a genetikai információkat kódolja,

amit az élőlények használnak a fejlődés és létezés során.

Ha kicsavarnád 2 m hosszú lenne.

Ha minden sejted minden DNS szálát összeadnád,

olyan hosszú szalagot kapnál ami a Földről elérne a Plutoig, majd vissza.

Ez nagyon hosszú.

A DNS-ed közvetlen kapcsolat az első ősödhöz.

Gondolj bele egy másodpercig.

Minden sejtedben van egy apró szalag,

ami 3,4 milliárd éve létezik valamilyen formában.

Több billiószor fejlődött, mutálódott és duplikálódott,

de közvetlenül összeköt a bolygó első élőlényével.

Úgy is mondhatjuk, hogy megérintettél minden élőlényt, ami előtted élt

a DNS-eddel.

De több vagy mint a DNS-ed.

A testedet 7 kvadrilliárd atom alkotja.

Ez 7-szer milliárdszor milliárdszor milliárd.

Az emberi test 93%-át csupán három anyag alkotja:

oxigén, szén és hidrogén.

Oxigén és hidrogén főleg a vízben található,

ami a testtömeged 60%-át adja.

A szén talán a legfontosabb anyag az élet szempontjából.

Könnyen kötődik más atomokhoz, ami lehetővé teszi hogy olyan hosszú

és bonyolult molekulákat hozzon létre, ami a szilárd részedet alkotják.

A maradék 7% egy igazi kirándulás a periódusos táblán.

Nitrogén, kálcium, foszfor, kálium, kén, szódium, klór, magnézium,

vas, fluor, cink, réz, jód, szelén, króm, mangán,

molibdén, kobalt, lítium, stroncium, aluminium, szilícium, ólom, vanádium,

arzén és bróm… fú!

Ez azt is jelenti, hogy 0,5%-od fém (metál),

függetlenül attól, mi a kedvenc zenei stílusod.

Mindegy, ezek az elemek különböző funkciókat látnak el, mint

lehetővé teszik az oxigén áramlást, csontokat képeznek, sejteket hoznak létre,

jeleket továbbítanak, kémiai reakciókat közvetítenek, és sok mást.

Tested folyamatosan változik.

16 naponta 75%-od kicserélődik,

mert az egészséges test a vízkészletének 100%-át kicseréli ennyi idő alatt.

Minden évben az atomjaid 98%-a újakra cserélődnek,

és 5 évente, majdnem minden atom a testedben,

már más, mint ami 5 éve volt.

Tehát hívhatod magadat atomok ideiglenes gyűjteményének is.

De honnan jönnek ezek az atomok?

Az univerzum kezdetén főleg hidrogén és hélium atomok léteztek.

Óriási gázfelhők alakultak ki az évezredek során, amelyek egyre sűrűbbé váltak,

amíg össze nem omlottak a saját gravitációjuk alatt, így születtek meg az első csillagok.

A csillagok magjában,

a hidrogén héliummá változott, az extrém körülmények hatására.

Évmilliók során a hidrogén elfogyott,

és a csillagok haldokolni kezdtek.

Nagyon extrém körülmények között, minden ma ismert elem

a másodperc tört része alatt keletkezett, szupernóva robbanások során.

Ezek az alkotóelemeik nagy részét az űrbe lőtték,

amíg a magjuk összeomlott és fekete lyukká vált.

Ezek az elemek mind az űrben utaztak, ki tudja mennyi ideig,

amíg egy másik felhőbe nem érkeztek, ami lassan egy új csillaggá nem vált,

a Nappá.

Ezek az elemek, amik valamikor egy csillag belsejében voltak,

hozták létre a bolygókat, majd megtalálták az utat a Földre,

ahol lehetővé tették az élet kialakulását.

Tehát közvetlenül kapcsolódunk az univerzum első csillagjaihoz is.

Az univerzum részei vagyunk.

Az ötlet, miszerint hogy egy hatalmas szerkezet szorosan kapcsolódó apró része vagy

igazán észbontó.

Nem tudjuk, hogy ez mit jelent, vagy hogy jelent-e valamit egyáltalán.

Csak azt tudjuk, hogy apró részek alkotnak minket, amik összekötnek bennünket,

mindennel az univerzumban, egészen minden kezdetéig.

Azért ez kellemes gondolat:

Soha nem vagy egyedül, soha nem is voltál, és soha nem is leszel.

Subtitles by the Amara.org community