Videó

Tranzkript

A csillagközi bolygók olyan égitestek, amelyek egyedül utaznak az univerzumban.

A csillagok között ,,élnek" a sötét és hatalmas térben.

Az örökkévaló sötétségben egyedül lebegve nincs fény, mely felmelegítse a felszínüket,

és ki vannak téve a világűr fagyos hidegének.

Nincsenek évszakok, napok, és éjszakák, amelyek az idő múlását érzékeltetnék.

És mégis, a csillagközi bolygók idegen életformákat hordozhatnak

a galaxis minden szegletében.

Hogyan lehetséges ez?

És hogyan válik egy bolygó csillagközivé?

KURZGESAGT -dióhéjban-

Számos nagyon különböző dolog van, amit úgynevezett csillagközi bolygóknak hívnak.

Például bolygó-tömegű barna törpék

• gáz-óriások, amelyek összeomló gázfelhőkből keletkeznek

és a barna törpék unalmas kis testvérei.

Lehetnek barna törpék (melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy valódi csillagokká váljanak)

de most nem beszélünk róluk.

Sokkal érdekesebb csillagközi égitestek a földszerű bolygók.

amelyeket kilöktek naprendszerükből.

A fiatal csillagrendszerek veszélyes helyek,

ahol a bolygókezdemények a rendelkezésre álló tömegért ,,küzdenek",

minél több anyagot ki akarnak szaggatni.

Ebben a harcban ütköznek egymással

vagy veszélyesen közel kerülnek egymás pályáihoz.

Ha egy hatalmas bolygó pályája közelebb kerül a csillaghoz,

kilökhet kisebb bolygókat a rendszerből.

Az, hogy egy bolygó túlélte az ütközéseket,

nem jelenti azt, hogy biztonságos, vagy biztonságban van.

A bolygórendszereket a csillagokból származó ‘flyby’-ok

vagy fekete lyukak is megzavarhatják bármelyik pillanatban.

A született bolygók akár fele is csillagközivé válhat.

A tudósok nem értettenek egyet a pontos értékben

de valószínű, hogy legalább

egyedül a Tejútrendszerben több milliárd csillagközi bolygó van.

A legtöbb ilyen bolygó ugyanolyan szomorú sorsa jut:

mivel a csillaguk napról napra messzebb lesz,

a bolygó felszíne gyorsan lehűl -270 fokra.

Ha vannak óceánjaik, akkor megfagynak, és olyan kemények lesznek, mint a talaj.

A légkörük lesüllyed a felszínre, és végül megfagy az is.

De furcsa módon

ezek közül néhány fagyott, sötét sivatagban lehetséges az élet.

Hogy megértsük, képzeljünk el egy Földhöz hasonló bolygót,

ugyanolyan mérettel és szerkezettel

Ha intergalaktikus térbe kerül, hogyan tudná mégis támogatni az életet?

Amennyire megértjük az élet természetét,

van egy nélkülözhetetlen összetevője: folyékony víz.

A víz azért fontos, mert összekeveri a dolgokat.

az anyagot, és az energiát,

ami lehetővé teszi sajátos kémiai szerkeztek előfordulását, mint az élet.

Tehát bolygónknak elegendő energiára van szüksége,

hogy óceánjainak legalább egy részét eléggé melegen tartsuk,

hogy a víz folyékony maradjon.

Bosszantóan a Föld energiájának mintegy 99,97% -a származik a Napból.

Tehát a képzeletbeli csillagközi földünknek

a megmaradt energia 0,03 százalékával kell gazdálkodnia

amely szinte kizárólag a forró központjából származik.

A Föld belső magja óriási fémgolyó,

olyan forró, mint a Nap felszíne,

ezt a külső mag veszi körül, mely folyékony fémekből áll

amelyek nagyon, nagyon lassan megszilárdulnak

sok hőt felszabadítva a folyamat során.

Amíg ez a folyamatban van,

bolygónk geológiailag aktív lesz

a szilárd és folyékony anyag mozog

és energiát szállít a felszínre

ahol geotermikus energiaként lehet használni.

Bár minden bolygó forró magja végül lehűl,

ez a folyamat évmilliárdokig tart.

Elég idő ahhoz, hogy élet alakuljon ki és fejlődjön.

Van még egy forgatókönyv, amely lehetővé tenné

egy Föld-szerű bolygó folyékony óceánokkal rendelkezzen.

Ha a bolygó rendkívül sűrű volt és nagy nyomású hidrogén atmoszférával rendelkezett,

a gáz nem fagyna meg,

és csapdába ejtené azt a hőt, amely megpróbálta elhagyni a bolygót.

Ez lehetővé tenne olyan óceánokat, amelyek egészen a felszínig terjednek.

És van egy másik lehetséges módja, hogy meleg maradjon: a holdak.

Ha egy csillagközi bolygó magával hordoz legalább egy holdat,

egy elég nagy hold további energiát ,,fecskendezhet" a rendszerbe

az árapály-erőkön keresztül.

Ezek az erők naponta kicsit nyújtják és összenyomják a bolygót,

(mintha a tésztát dagasztanál), melegen tartva

De a legvalószínűbb forgatókönyv egy csillagközi bolygó számára, hogy élőlényeket hordozzon,

gleccser alatti óceánok segítségével lehetséges.

Egy több kilométer vastag jégréteg alatt.

Ez nem teljesen lehetetlen, mivel már van néhány közülük a Naprendszerben.

Szóval hogyan tudja az élet fenntartani magát egy teljesen sötét, hideg óceán alján?

A Földön, mélyen az óceánjainkban, teljes sötétségben,

vulkanikusan aktív területeken,

hidrotermális kürtők vannak, melyeket füstölöknek nevezünk.

Kifújnak egy fekete ,,füstöt" és forró vizet

folyamatos ásványi áramlást biztosítva a Föld köpenyéből.

A baktériumok táplálkoznak az ásványi anyagokból, és szerves anyagokat termelnek,

amely rákokat, kagylókat, csigákat vonz.

Halak, polipok és csőférgek is élnek itt (max. 2 méter hosszúak).

Nemcsak a hidrotermikus kürtők adnak otthont egy hihetetlenül sokszínű élővilágnak,

hanem az is lehetséges, hogy itt kezdődött az élet

több milliárd évvel ezelőtt.

Egy csillagközi bolygó sötét óceánjában hasonló események vagy vulkáni tevékenységek

lehetnek a kiindulási pontok és az alap

az összetett ökoszisztémák számára, amiket most csak elképzelni tudunk.

Az egyik ok, hogy ökoszisztéma lehet egy ilyen bolygó óceánjaiban, az

hogy a környezet rendkívül stabil.

A vastag jéglemez megvédi azt mindenféle kihalási hullámot előidéző eseménytől.

Mindaddig, amíg a magból származó energia folyamatosan áramlik,

ez nagyjából változatlan marad.

Az élet legvalószínűbb formái baktériumok és más mikroorganizmusok.

De ha elég idő adott,

összetettebb idegen állatok táplálkozhatnak a kisebb lényeken és fejlődhetnek ki.

És nem lehetetlen, hogy az intelligens élet ilyen környezetben is megvalósulhat.

Ha igen, egy nagyon furcsa világban találhatja magát.

Beszorítva egy sziklaszilárd jégréteg

és a tengerfenék közé.

A napenergia tárolására szolgáló növények nélkül

nem lenne fa, olaj vagy szén.

Még ha léteznek is, nem felfedeznék fel a tüzet az óceán alján.

Ezen energia nélkül a fémeket nem lehetne hasznos dolgokká formálni.

Intelligens idegen barátaink sohasem léphetnek át a jégen.

Lehet, hogy soha nem fogják felismerni, hogy létezik a ‘külvilág’,

és azt feltételezhetik, hogy csak az ő világuk létezik.

Több ezer generáció élhet és meghalhat ezekben a sötét óceánokban,

nem tudva a hietetlenül nagy univerzumról a jég fölött.

Amíg a bolygójuk magja le nem hűl,

és minden élet eltűnik.

Mivel az óceánok teljesen megfagynak,

a kultúrák és az ökoszisztémák maradványai

örökre egy jeges sírba lesznek bezárva.

Ha belegondolsz, lehet, hogy jobb, ha nem tudunk minderről.

Az elgondolás azonban zavaró és izgalmas.

Lehet, hogy az univerzum tele van élettel,

olyan bolygókon, amelyeket alapvetően lehetetlen elhagyni.

Az ilyen világok gyakran áthaladhatnak a Naprendszeren, anélkül, hogy tudnánk róla.

Talán egy nap, a távoli jövőben

az emberek az egyik fagyott világra lépnek

és köszönni akarnak majd.

Oké, így szeretjük a komor jövőbeli forgatókönyveket,

de menjünk vissza a jelenhez egy másfajta meglepetésért.

Sokan szeretnétek tudni, hogyan készítjük videóinkat,

úgyhogy készítettünk egy videót erről.

Kurzgesagt összeállt a Skillshare-vel,

kedvenc online tanulási közösségünkkel az alkotók számára,

hogy készítsünk egy három részből álló kurzust, ahol megtanulhatod

egyedi animációs stílusunk, videóink jeleneteivel.

De nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a tippeket és trükköket mondanak el.

A Skillshare Premium tagság korlátlan hozzáférést biztosít több mint 25.000 oktató videóhoz

mindenféle témakörben - például írásban, tervezésben és animációban -

szakértőktől, akik ismerik a szakmájukat.

A prémium tagság havi 10 dollár.

De az első 1000 ember, aki használja a linket a leírásban

az első két hónapra ingyen megkapja.

Ha mindig azt szeretted volna látni, hogyan animáljuk a videókat,

most megtanulhatod te magad,

itt az esélyed.

[Fordítás: Áron Kovax]

[Ellenőrizte: Czimbercsik Bence]