Videó

Tranzkript

A fekete lyukak a legfurább dolgok egyike ami létezik.

Úgy tűnik, mintha nem lenne semmi értelmük; honnan jöttek?

És mi történne hogyha beleesnél egybe?

A csillagok hihetetlenül masszív, általában hidrogén atomok összessége

amik összeroppantak a hatalmas gázfelhőkből a saját gravitációjuk alatt.

Magjukban a nukleáris fúzió a hidrogénatomokat héliumatomokká nyomja össze

ezzel rengeteg energiát felszabadítva.

Ez az energia sugárzás formájában a gravitáció ellen dolgozik,

ezzel fenntartva egy kényes egyensúlyt a két erő között.

Amíg a magban megy a fúzió addig a csillag stabil marad.

De a csillagoknál amik sokkal nagyobbak a napunknál,

a hő és a nyomás a magban lehetővé teszi hogy nehezebb elemeket olvasszon össze,

amíg el nem érik a vasat.

A többi elemtől különbözően, a fúzió ami létre hozza a vasat

nem hoz létre energiát.

A vas felhalmozódik a csillag magjában amíg el nem ér egy kritikus mennyiséget

és az egyensúly a sugárzás és a gravitáció között hirtelen megszűnik.

A mag összeroskad.

A másodperc egy töredéke alatt a csillag berobban,

ami még több anyagot juttat a maghoz

a fénysebesség egynegyedével.

Ebben a pillanatban a nehezebb elemek az univerzumban, létrejönnek

ahogy a csillag felrobban egy szupernóva robbanásban.

Ez a folyamat egy neutroncsillagot, vagy ha a csillag elég masszív

a csillag összes tömege egy fekete lyukba roskad.

Ha ránézel egy fekete lyukra, akkor csak az eseményhorizontot látod.

Akárminek ami átlépi az eseményhorizontot,

gyorsabban kell mozogni a fénynél hogy kijusson onnan.

Más szóval lehetetlen.

Szóval csak egy fekete gömböt látunk ami nem tükröz vissza semmit.

De ha az eseményhorizont a “fekete” rész,

akkor mi a “lyuk” része a fekete lyuknak?

A szingularitás.

Nem tudjuk mi is ez pontosan.

A szingularitás lehet hogy végtelenül sűrű, ami azt jelenti hogy a teljes tömege

egyetlen pontban sűrűsödik össze a térben felszín és térfogat nélkül.

Vagy valami egészen más.

Most, egyszerűen még nem tudjuk.

Ez olyan mint a nullával osztás.

A fekete lyukak nem szippantanak be mindent mint egy porszívó.

Hogyha a napot egy egyenlő tömegű fekete lyukkal kicserélnénk

semmi nem változna a föld számára,

kivéve hogy halálra fagynánk természetesen.

Mi történik hogyha beleesnél egybe?

Az idő máshogy viselkedik a fekete lyukak körül.

Kívülről egyre csak lassulnál ahogy eléred az eseményhorizontot.

Szóval az idő lassabban múlik neked.

Egy pont után úgy tűnne mintha megfagytál volna az időben,

lassan vörössé válva, később eltűnve.

Addig a te szemszögedből végig tudod nézni az univerzumot

egy előretekerésképpen, mintha a jövőbe látnál.

Ma nem tudjuk hogy mi történik ez után,

de valószínűleg két opció lehet.

1.: Gyorshalál.

Egy fekete lyuk annyira meghajlítja a teret, hogyha átléped az eseményhorizntot

akkor csak egyetlen irányba mehetsz.

De veheted így is: Az eseményhorizonton belül

csak egyetlen irányba mehetsz.

Ez olyan mintha egy szűk sikátorban lennél ami minden egyes lépésed után bezárul mögötted.

A fekete lyuk tömege annyira koncentrált,

hogy egy idő után már a kis távolságok egy centiméteren belül

nagyban befolyásolják a rád ható gravitációt, ami milliószor erősebb lenne

a különböző testrészeiden.

A sejtjeid szétszakadnának ahogy a tested csak nyúlik és nyúlik

amíg egy forró áramló plazma nem leszel ami egy atom széles.

2.: Nagyon gyors halálod lesz.

Nagyon hamar, miután átléped az eseményhorizontot beleütköznél egy tűzfalba

és egy pillanat alatt megszűnnél létezni.

Egyik lehetőség sem túl kellemes.

Hogy milyen hamar halnál meg, az a fekete lyuk tömegétől függ.

Amíg egy kisebb fekete lyuk megöl mielőtt átlépnéd az eseményhorizontját,

addig egy szuper-masszív fekete lyuk belsejébe is el tudnál “utazni”,

egy idelyig.

Szóval minél messzebb vagy a szingularitástól,

annál tovább élsz.

A fekete lyukak többféle méretben léteznek.

Vannak csillagtömegűek amiknek csak párszor nagyobb a tömegük a napnál,

és aszteroida átmérőjűek.

És vannak szuper-masszív fekete lyukak is,

amik a galaxisok közepében találhatóak

és több milliárd évig “táplálkoznak”.

Jelenleg a legnagyobb ismert fekete lyuk az úgynevezett: S5 0014+81,

40 milliárdszor több a tömege mint a napnak.

Az átmérője 236.7 milliárd kilométer,

ami a Nap-Plútó távolság 47-szerese.

Akármilyen erősek a fekete lyukak, egyszer elpárolognak.

Ezt hívják Hawking-sugárzásnak.

Hogy megértsd hogyan működik, nézzük meg közelről az üres teret.

Az üres tér nem igazán üres, tele van virtuális részecskékkel,

amik felbukkannak és kiiktatják újra egymást.

Amikor ez egy fekete lyuk szélén történik,

akkor az egyik virtuális részecskét beszippantja a fekete lyuk,

a másik pedig elszökik és “igazi” részecske lesz belőle.

Szóval a fekete lyukak energiát vesztenek.

Ez először rettenetesen lassú,

de gyorsabb lesz ahogy a fekete lyuk egyre kisebb lesz.

Amikor eléri egy aszteroida nagyságát,

akkor szobahőmérsékleten párolog.

Amikor akkora a tömege mint egy hegynek akkor körülbelül a nap hőmérsékletén párolog,

És az élete utolsó másodpercében elpárolog,

és egy több milliárd nukleáris bomba energiájával felrobban.

De ez a folyamat rettenetesen lassú.

A legnagyobb fekete lyukaknak amiket jelenleg ismerünk akár 1 googol-év is kellhet.

Ez olyan hosszú idő, hogy amikor a legutolsó fekete lyuk elpárolog

senki nem lesz a tanúja.

Az univerzum már sok évvel előtte lakhatatlan lesz.

Még nem ez a vége a sztorinak:

Annyi érdekes dolog van a fekete lyukakkal kapcsolatban,

hogy egy második rész is kell.

Hatalmas köszönet Fraser Cain-nek hogy segített.

Apropó, csináltunk pár 4K-s Kurzgesagt háttérképet,

különböző méretekben.

Letöltheted őket a Patreon oldalunkról. Sőt, segíthetsz a további videók készítésében is.

Mint ebben a Decemberben. Az első hónap amikor 3 videót csináltunk. Magyar felirat: Molnár Attila László.

Subtitles by the Amara.org community