Videó

Tranzkript

A Föld minden életforma otthona

amit ismerünk az univerzumban.

A Föld kora az univerzum korának egyharmada

és mindenki egyetért abban

hogy csodálatos hely.

Egy gyengéden összepréselt szépség nehézfém maggal

és ropogósan könnyed felszínnel,

becsomagolva egy csipetnyi lélegezhető levegővel,

mérhetetlen óceánokkal,

termékeny síkságokkal,

magával ragadó hegyekkel,

folyókkal, forrásokkal, tavakkal, és vízgyűjtőkkel,

egy csillag körül keringve, ami melegít minket

és energiát ad nekünk.

De hogyan jött létre a mi otthonunk,

és miből készült valójában?

4.6 milliárd évvel ezelőtt,

A Föld halott csillagok maradványaiból készült

ami egy óriási, koszos gázfelhőben gyűlt össze.

A gázfelhő sűrűbb lett a középpontjában,

és egy növekedő lemezt alkotott.

Apró darabkák kezdtek összenyomódni

amik egyre nagyobb és nagyobb részeket alkottak,

egészen addig amíg létre nem jöttek az általunk ismert “bolygók”.

Ez a folyamat 10-20 millió évet vett igénybe,

de még mindig nem jöttünk rá hogy hogyan .

És ebben az időben, amikor a Naprendszer még fiatal volt és káosszal teli

egy óriási tárgy, olyan nagy mint a Mars

összeütközött az otthonunkkal.

Pusztító volt a becsapódás:

ha a tárgy nagyobb lett volna,

teljes egészében elpusztította volna a Földet.

A Föld darabkái kirepültek és keringtek körülötte

és létrehozták a Holdat.

ami a legnagyobb hold a bolygó méretével arányban az egész Naprendszerben.

Ebben az időben a Föld maga volt a pokol bugyra

amit aszteroidák bombáztak megállás nélkül.

Lávatengerekkel borított

mérgező légkörrel.

De valami drasztikusan elkezdett megváltozni

és a Föld lehűlt.

A víz a Föld belsejéből

előbukkant a felszínre, elárasztva mindent

azért hogy elpárologjon és felhőket alkosson.

A sok millió aszteroida még több vizet hozott a bolygónkra.

Minden víz a Földön kb. ekkora térfogatú, a Földhöz viszonyítva.

A jelenünkben

a Föld felszínének 71%-a víz

és 29 %-a szárazföld.

97.5%-a sós víz

míg csak 2,5%-a édesvíz.

Az édesvíz 69%-a jég és hó

30%-a talajvíz

és a maradék 1% takarja be a felszíni vizeket.

De még ennek is a nagy része fagyott

Csak egy nagyon apró része az édesvíznek áll tavakból és folyókból.

És még ennél kevesebb víz jut az élő dolgokba.

Mikor a Föld lehűlt

a felszínen egy vékony réteg képződött.

De a Föld belselyében még mindig forró kőzetek gomolyogtak

amik lefelé mozgatták a réteget, és széttörték.

Ezt a folyamatot tektonikus lemezmozgásnak hívjuk,

és jelen pillanatban is ez történik.

Majd csinálunk róla egy teljes videót a jövőben.

De most,

mondjuk azt hogy a Föld kérge

különálló hatalmas lemezekből áll.

Amikor találkoznak , akkor összeütköznek és varázslatos hegységeket alkotnak.

VAGY:

Vagy erőszakosan alábuknak a Föd mélyébe

mélytengeri árkokat alkotva.

Így alakult ki a világ legmagasabb helye a Mount Everest

és a legmélyebb helye a Mariana Árok.

A mi szemszögünkből

a Föld hegyei és árkai lenyűgözőek

de ha a Föld keresztmetszetét nézzük

akkor látjuk milyen aprók valójában.

A hely ahol mi vagyunk a kérgen,

kb. 50 km vastag.

De változóan lehet 7-től 70 km vastag is.

Amúgy

a legmélyebb lyuk amit ember fúrt

az 12.262 km mély volt.

A kéreg után jön a köpeny

ami szilikátos sziklás hély

és kb. 2900 km vastag.

A köpeny egy felső és egy alsó köpenyből áll.

A felső köpenynek még vannak különböző részei.

A felső része képlékeny és ez hordozza a kérget,

és ezt Litoszférának hívjuk.

Ezután jön az Asztenoszféra

ami többnyire kevésbé folyékony, inkább szilárd anyagból áll.

Az alsó köpeny egészen a föld magjának külsejéig tart.

A Föld külső magja folyékony vas és nikkel

és kb 2226 km vastag.

A hőmérséklet kb. 4000 ˚C.-tól

egészen 5700 ˚C-ig jellemző.

A legközepe a belső mag.

Főként szilárd

egy gömb vas-nikkel ötvözet,

ami hozzávetőlegesen 1200 km sugarú.

Ez a Hold 70%-a.

és a nap felszíni hőmérséklete.

Szép lassan növekszik

becslések szerint 1 mm évente.

Viszonytásként

ez a vékony réteg megszilárdult felszín amit a köpeny alkot

ahol mi élünk.

És itt van még a Föld mágneses mezője

ami egy láthatatlan jelenség

ami eltéríti a Napból és máshonnan érkező nagy energiatartalmú részecskéket

és biztosítja számunkra a stabil környezetet,

így elhanyagolható a radióaktív behatás a Földre.

De miért is van az ott?

Igazából borzasztóan keveset tudunk róla.

Azt tudjuk hogy a Föld magjával van kapcsolatban.

Ezen a fém gömbön belül

nagy elektromos áram folyik bonyolult formákban.

Ezek mágneses mezőt hoznak létre

ami valamilyen módon stabilizálja magát az elektrodinamika törvényei szerint.

az egész rendszert “Dinamó”-nak hívjuk.

De ez ne tévesszen meg hogy az egész működését ezzel megértjük.

Ha már lélegzetelállító dolgokról beszélünk

mi van a levegővel ami körülvesz minket?

A száraz levegő

térfogatának nagy része nitrogén,

oxigén,

argon,

szén,

és a vízpára különböző állapotai,

és egy kicsi egyéb gázok.

Az emberek nagyon függnek az asztemoszféra alsó rétegétől

a Troposzférától, ahol az időjárás is van.

Kb. átlagosan 12 km széles.

E fölött a Szratoszféra található

ahol az ózónréteg védelmez minket

a nap legveszedelmesebb sugaraitól.

E fölött van a Mezoszféra: a leghűvösebb hely a Földön.

Az átlaghőmérséklet itt -85˚C körüli.

Kb. 80 km magasan kezdődik a Termoszféra.

Az átmenet az űrbe itt folyamatos, nincs észrevehető határ,

de az emberek úgy döntöttek hogy az űr itt kezdődik.

Szóval 100 km magasan a Föld véget ér és kezdődik az űr,

annak ellenére hogy a légkör egy kicsit tovább kinyúl.

Ezen a területen találjuk az Ionoszférát

a sarki fényt

és a Nemzetközi Űrállomást.

A legkülső réteg az Exoszféra

ami egészen 10.000 kilométer magasra kinyújtózik.

Teljesen egybeolvad az űrvilággal.

ahol egyáltalán nincs már légkör.

A molekulák és az atomok olyan távolra esnek már egymástól

hogy több szák kilométereket utazhatnak

anélkül hogy egymással ütköznének.

OK

Emberek a jelenlegi állapotukban

hozzávetőleg 200.000 éve vannak jelen.

Ez a Föld történelmének 0.004%-a.

Nem valami sok…

És most éppen

egy vékony és nyirkos sziklarétegen élünk,

amit úgy hívunk hogy: Föld.

Ez az univerzum legösszetettebb terméke

a végeredménye egy állandóan romboló és építő folyamatnak.

Ami mindenhol és állandóan történik az egész univerzumban

szerencsével

és az univerzum törvényeinek véletlenszerű eseményeivel

szerencsésnek mondhatjuk magunkat.