Videó

Tranzkript

Rengeteg dolog lehet gyönyörű.

Tájak,

arcok,

szépművészet,

vagy nagyszabású épületek,

csillagok az égen.

Vagy egyszerűen a nap tükröződése egy üres üvegen.

A gyönyör egyáltalán nem megfogható, ez csak a fejünkben létező jó érzés.

Ha meg kellene határoznunk, talán azt mondanánk, hogy valamit gyönyörűnek élünk meg,

ha a színe, alakja, formája vagy arányai

valamiért tetszetősek vagy elbűvőlőek számunkra.

A szépség egy nagyon is emberi élmény,

ami már több millió éve velünk van.

Még az első eszközeink is szimmetrikus formára voltak pattintva.

A kutatók megpróbáltak gyakorlati okokat keresni, hogy

az őseink miért fektettek abba időt, hogy az eszközeik szépek legyenek

de nem nagyon találtak ilyet.

Úgy néz ki, hogy a korai emberek azért formázták könnycsepp formájúra az eszközeiket,

mert egyszerűen jobban szerették őket úgy.

Egész történelmünk során a szépség fogalma rengeteget változott.

Az eszmények folyton változtak, vagy éppen az ellenkezőjükké váltak.

De az egyének és a korszakok ízlésén túl, egy valami soha nem ment ki a divatból.

Az aranymetszés, szimmetria

vagy fraktálok megtalálhatóak a művészetben és az építészetben

egészen a kezdetektől mostanáig.

Az emberekben úgy tűnik, mintha lenne egy rejtélyes,

belső megállapodás bizonyos dolgok szépsége felől.

A felhasznált minták mindegyike a természetben gyökerezik.

Ezek a biológiánk részévé váltak, mert segítették őseink túlélését.

Miért tesz minket a szépség boldoggá.

A fraktálok például mindenhol megtalálhatóak a természetben.

Csigaházakban, virágokban, hullámokban vagy felhőkben

Ezeknek a dolgoknak és jelenségeknek

a helyes beazonosítása és felismerése létfontosságú volt.

Azok a felhők azt jelzik, hogy hamarosan eső lesz?

Biztonságos keresztülúszni ezen a vízen?

Megehetem ezt?

Egy másik elterjedt dolog a szimmetria.

A természetben ez azt jelzi, hogy minden úgy van, ahogyan lennie kell.

Az ágak, fák, levelek és virágok mind szimmetrikusan nőnek

Egy szarvas szép agancsokkal tápláló hús forrása lehet.

Egy torz búzakalászt nem biztos, hogy jó megenni

Egy szimmetrikus arc nagyobb valószínűséggel tartozik

egy egészséges és termékeny partnerhez.

Mivel a szimmetria ennyire gyakori az állat és növényvilágban,

ezért nagyon ismerős az anyunknak.

Segített az elődeinknek könnyebben felismerni a környezetüket

és gyorsabban reagálni a veszélyre.

Azok a dolgok, amik a túlélést segítették, aktiválják az agyunk jutalmazó központját.

A biztonság és tápanyag jeleinek felismerése

jó érzést váltottak ki bennünk.

Szóval a szépségérzetünk talán a minták felismeréséből fejlődött ki,

de ma már ezen bőven túlmutat.

Úgy néz ki, hogy az emberekben kifejlődött egy ösztön a gyönyörre

és ez mélyen belénk íródott.

Ez megmarad akkor is, ha más folyamatok működése leáll az agyunkban.

Alheimer-betegeket kértek fel, hogy rendezzenek sorba néhány festményt szépségük szerint.

Majd két hét elteltével újra elvégezték a kísérletet.

A páciensek ezalatt már rég elfelejtették a festményeket,

de újra ugyan abba a sorrendbe rendezték őket, mint korábban.

Vitatkozhatnák arról, hogy ez nem mond túl sok mindent.

Hiszen mi van, ha az emberek a személyes ízlésükhöz ragaszkodtak?

De egy másik kutatás rámutatott arra, hogy van egy “legkisebb közös nevezőnk”

amikor a szépségről van szó.

Különböző kísérletekben embereket kértek fel, hogy

különböztessenek meg eredeti és másolat absztrakt festményeket.

Néhány közülük eredeti volt, Mondrian és Pollock festették őket szigorú szabályok, például fraktálok alapján,

míg a másolatok nem így készültek.

A többség kiszúrta ez eredeti műveket.

Ez működött mindkét művész esetében,

habár a stílusuk nagyon különböző.

Egy másik kísérlet szintén absztrakt műveket használt,

de az embereket arra kérték,

hogy válasszák ki őket állatok és gyerekek által készített művek közül.

Ismét, a tesztalanyok kiválasztották az igazi festményeket,

melyeknek a a mintázata gondosan volt megválasztva, nem véletlenszerűen.

Vagyis amíg azon küzdünk, hogy meghatározzuk a szépség fogalmát, és hogy min alapul,

valahogyan felismerjük, mikor látjuk.

Miért fontos a szépség?

Az emberek nem küzdenek már azon, hogy a természetben elnavigáljanak, nap után napot túlélve.

Hátrahagytuk a természet világát és létrehoztuk a sajátunkat.

Mi hoztuk létre a körülöttünk levő tárgyakat, melyek körülvesznek minket, melyeket viselünk, és amelyekre ránézünk.

Ahogy elterjedtünk a világon és nőtt a számunk,

egy teljesen ember alkotta környezetet hoztunk létre.

Miközben így tettünk, gyakran elhanyagoltuk a szépséget

a használhatóság vagy költséghatékonyság javára.

Egymásra halmoztuk emeletek betontömbjeit, melyekben senki nem lakik szívesen.

Csúnya földalatti metróállomásaink,

kopott közszolgálati épületeink,

és egyre terjeszkedő plázáink vannak.

Unalmas, hasonló dobozok egymás mellett.

Az emberek nem szeretik az egyhangúságot.

Egy szemmozgás-követő szoftver rámutatott, hogy az emberek a részletekre és díszítésekre fókuszálnak,

de csak gyorsan átfutnak az üres falakon.

És nem csak ezek azok a dolgok amikre nem jó ránézni,

mert tulajdonképpen boldogtalanná tesznek.

Bőrérzékelőkkel végzett kísérletek rámutattak, hogy hatalmas és unalmas homlokzatok nézegetése

unott és kényelmetlen érzéseket vált ki belőlünk.

Ezt a fajta unalmat megemelkedett pulzussal és stressz szintekkel hozzák összefüggésbe

és úgy néz ki, hogy ennek az ellentéte is igaz

Az elmúlt évtizedekben egyre több tanulmány mutatott rá arra, hogy azok a környezetek

amelyek esztétikusak számunkra, fejleszthetik a jólétünket, viselkedésünket,

kognitív funkcióinkat és hanglatunkat.

A testünk és agyunk mérhetően és láthatóan reagál mindenre ami körülvesz

A gyönyörnek akkora befolyása van a jólétünkre, hogy

a hasznos dolgok szebbé tétele tulajdonképpen jobbá is teszi őket.

2017-ben egy kórház megvizsgálta a felépülés tényezőit

a páciensek megfigyelésén és interjúkon keresztül

és arra jöttek rá, hogy a társalkodókban elhelyezett képzőművészeti alkotások

általában jobb hangulatúvá és boldogabbá tette őket.

Egy másik tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyire jól épültek fel a betegek egy kórházban,

aminek két kórterme volt.

Egy nagyon régi és csúnya, és egy nem rég felújított.

A kutatók meglepetésére, azok a páciensek, akik az új, renovált környezetben voltak,

kevesebb fájdalomcsillapítót igényeltek

és átlagosan két nappal hamarabb hazamehettek, mint

azok a betegek, akik a régi kórteremben voltak.

A szebb környezetek hatására fizikailag is jobban érezték magukat.

A szépség minden nap hatással van ránk.

Javíthatja az általános boldogságunkat.

Egy tanulmány, mely a felnőttek boldogságát befolyásoló tényezőket vizsgálta,

nem várt eredményt hozott.

Az olyan dolgokon kívül, mint a az egészség egy szerető családban,

az egyéni boldogságot az is befolyásolja, hogy mennyire tartjuk

szépnek a várost, amelyben élünk.

A szépség jóval több pontot ért el, mint a tisztaság vagy a biztonság.

Szóval. Mit is tanulhatunk mindebből?

Tudjuk, hogy mi, emberek finomhangolva lettünk ara, hogy felmérjük a vizuális ingereket

és kiértékeljük a környezetünket.

Ez szimplán az, amire programozva vagyunk és most kezdünk többet arról tanulni, hogy

mennyi birtokolt szépség van ránk hatással.

A gyönyör a jelentőségteljes információk velejárója.

Talán érdemes lenne több teret adni neki

ebben az ember alkotta világban, amit létrehoztunk.

Ez a videó a Sagmeister & Walsh kreatív ügynökség közreműködésével született a hamarosan megnyíló “Szépség” kiállításuk alkalmából.

A kiállítás 2018 október 23. és 2019 március 31. között tekinthető meg a MAK múzeumban, Bécsben.

és a frankfurti MAK múzeumban 2019 május 1. és szeptember 30. között.

Ha szeretnél többet tudni a gyönyör hatásairól

és látni pompás kivitelezéseket és multimédiás tárgyakat,

gyere és nézd meg!