Videó

Tranzkript

Mi az a hidraulikus repesztés-vagy fracking?

Az ipari forradalom óta az energia fogyasztásunk szüntelenül növekszik

Az igény nagyrészét fosszilis tüzelőanyagokkal mint a szén vagy földgáz elégítjük ki.

Az utóbbi időben sok szó esik egy ellentmondásos módszerről a földgáz kitermeléséhez.

Hidraulikus repesztés vagyis “fracking”

Egyszerűbben, a repesztéses eljárás a föld mély rétegeiben rejlő földgázt célozza meg

Ebben a módszerben porózus kőzetet repesztenek szét víz, homok és kémiai anyagok felhasználásával

Annak érdekében, hogy az elzárt gáz felszabaduljon.

A repesztéses techonológia már az 1940-es évek óta ismert.

Ennek ellenére, csak az utóbbi 10 évben volt egy amolyan “fracking robbanás”

Különösen az USA-ban

Ez azért van, mert a legtöbb hagyományos földgáz lelőhely Amerikában és az európai kontinensen már kimerült.

Így a földgáz és más energiahordozók árai fokozatosan emelkednek

Jelentősen bonyolultabb és drágább módszerek, mint a fracking, sokkal vonzóbbá és jövedelmezővé váltak.

Időközben a fracking módszert már több mint egymilliószor használták csak az USA-ban.

Az új olaj- és gázkutak több mint 60%-a frackinggal lett kifúrva.

Most nézzük meg, valójában hogyan is működik a fracking

Először is, egy aknát fúrnak párszáz méter mélyre a földbe.

Onnan egy vízszintes lyukat fúrnak a gázt tartalmazó kőzetrétegbe.

Ezután “repesztő folyadékot” szivattyúznak a földbe nagy teljesítményű szivattyúk segítségével .

Ez a folyadék átlagosan 8 millió liter vízet tartalmaz

Ami kb. 65 ezer ember napi fogyasztásának felel meg.

Ezen kívül több ezer tonna homok és kb. 2000 liter vegyszer is szükséges.

A keverék behatol a kőzetrétegbe, és megszámlálhatatlan apró repedést hoz létre.

A homok megakadályozza, hogy ezek újra elzáruljanak.

A vegyszereknek több szerepe is van

például sűrítik a vizet,

elpusztítják a baktériumokat,

és néhány kőzetet is feloldanak.

Ezután a folyadékot kiszivattyúzzák.

Így a földgáz már hozzáférhető.

Amint a kút kimerül, a furatot lezárják.

A folyadékot rendszerint visszaengedik a mély rétegekbe, és bezárják.

Azonban a “fracking” jelentős kockázatokkal is jár.

A legnagyobb kockázatot az ivóvíz-források szennyeződése jelenti.

A fracking nem csak nagy mennyiségű tiszta vizet igényel,

hanem szennyezett, erősen mérgező vizet hagy maga után.

Ez a víz annyira szennyezett, hogy még telepeken sem lehet megtisztítani.

Annak ellenére, hogy a veszély ismert és elméletileg megoldható lenne,

az USA-ban már szennyeződtek források ilyen gondatlanság miatt.

Senki sem tudja, hogy a bezárt víz hogyan fog viselkedni a jövőben,

mivel még nem készült hosszútávú tanulmány a témában.

A fracking során használt vegyszerek lehetnek irritálóak,

vagy akár különösen mérgezőek és rákkeltőek, mint a benzol, vagy a hangyasav.

A frackinget használó vállalatok semmit sem árulnak el a vegyszerek összetételéről.

De az ismert, hogy van mintegy 700 különböző vegyi anyag használható fel a folyamathoz.

További kockázatot jelentenek a felszabaduló üvegházhatású gázok.

A frackinggel kinyert földgáz főként metánból áll,

Ami egy 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

A földgáz elégetése kevésbé ártalmas, mint a széné.

Ennek ellenére, a fracking klímaváltozásra gyakorolt hatásai

összességében nagyobbak.

Először is, a folyamat nagy mennyiségű energiát igényel.

Másodszor, a furatok hamar kimerülnek, és sokkal többször kell

lefúrni, mint a többi földgáz-kút esetében

Emellett, a felhozott gáz kb. 3%-a elvész a kinyerés során, és a légkörbe távozik.

Tehát, hogyan értékeljük a fracking lehetséges előnyeit,

ha legalább annyi hátránya is van?

Ha megfelelően van használva, ez a módszer lehetőséget nyújt

az energiaárak alacsonyan tartására rövid- és középtávon.

A fracking hosszútávú következményei azonban előreláthatatlanok.

És az ivóvizeinkre való veszélyét nem szabad alábecsülnünk.

Magyar felirat: Csiszár Milán