Videó

Tranzkript

Három ok, hogy miért folytassuk a nukleáris energia használatát.

Első: az atomenergia életeket ment.

2013-ban, a NASA egy tanulmánya szerint, az atomenergia megakadályozta

mintegy 1,8 millió ember halálát.

Még ha beleszámoljuk a Csernobil és Fukusima által okozott halálokat,

az atomenergia utolsó helyen áll a termelt energia egységenkénti halálozás tekintetében.

Bár a nukleáris hulladék tényleg nagyon mérgező, általában valahol mégis tárolják,

ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok mérgező melléktermékeit a levegőbe eresztik,

amit nap mint nap belélegzünk.

Tehát, csak az elégetett fosszilis üzemanyagok csökkentésével, számtalan rákos

vagy légúti megbetegedést és szénbányabaleset előztünk meg.

Ha választhatunk, hogy sok veszélyes anyagot tegyünk egy mély lyukba, vagy

temérdek veszélyes dolgot pumpáljunk a légkörbe,

az előbbi logikusabbnak tűnik.

Az atomenergia mégis sokkal veszélyesebbnek hangzik.

Egyedül álló katasztrofális események beleégnek a emlékezetünkbe, míg a szén és az olaj csendben öl.

Csakúgy mint a légi balesetek halálozási aránya a közútiakéhoz viszonyítva.

Még a legjobb esetben is, 40 évig tartana átváltani

100%-ig megújuló energiára.

Ezért, amíg folytatjuk a fosszilis tüzelőanyagok használatát, az atomenergia

jóval több életet ment meg, mint olt ki.

Második: a nukleáris energia csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.

Bár a mértéke vitatható, de a nukleáris energia kevésbé árt a környezetnek,

az éghajlatváltozás szempontjából, mint a fosszilis üzemanyagok, a fő-energiaforrásunk.

1976 óta mintegy 64 gigatonna üvegházhatást okozó gázok kibocsátását

nem pumpáltuk ki, köszönhetően a nukleáris energiának.

És a 21. században közepére, ez a mennyiség további 80-240 gigatonnával nőhet.

Az emberiség energiafelhasználása egyenletesen nő.

Az Egyesült-Államok kormányának előrejelzése szerint, egyedül Kínában ez a növekedés egyenértékű

egy új 600 MW-os szén erőmű teljesítményével minden 10 napban a következő 10 éven át.

Kína jelenleg is évenként 4 milliárd tonna szenet éget.

A szén olcsó, viszonylag gyakran fordul elő, és könnyen hozzáférhető.

Ezért nem valószínű, hogy az emberiség egy hamar felhagy a használatával.

Lehet, hogy a nukleáris energia az egyetlen módja, hogy az éghajlatváltozás hatásai tompítsuk

és megakadályozzuk egy katasztrofális ember alkotta globális felmelegedést.

Más energia termeléssel összehasonlítva a nukleáris energia viszonylag tiszta.

Tehát, még ha hosszú távon jó ötlet is felhagyni az atomenergiával,

a következő néhány száz évben, jó megoldás lehet

a többi lehetőséghez mérve.

Harmadik: az új technológiák.

Talán a technológia meg fogja oldani a nukleáris hulladék és veszélyes erőművek problémáját.

Azok az atomreaktorok, amit eddig használtunk többnyire elavult technológia alapján működnek,

mivel a nukleáris fejlesztés a 1970-es években megállt.

Vannak olyan tervek, mint például a tórium reaktor

melyek megoldanák a problémát teljes egészében.

Tórium gyakran fordul elő, nagyon nehéz nukleáris fegyvereket gyártani belőle,

és akár két nagyságrenddel kevésbé szennyező, mint a jelenlegi nukleáris reaktorok.

A hulladék anyagok ráadásul mindössze néhány száz évig veszélyesek,

szemben a pár ezer évvel.

1 tonna tórium becslések szerint, azonos mennyiségű energiát szolgáltathat

mint 200 tonna uránt vagy 3,5 millió tonna szén.

Bár nem tudhatjuk biztosan, hogy az alternatív nukleáris technológia

képes megtartani az ígéreteit, legalább valamivel többet kéne kutatunk,

mielőtt eldobnánk egy lehetőséget, ami megoldaná az emberiség legtöbb jelenlegi problémáját?

Lehet, hogy nem könnyű kihívás, de ez nem akadályozott meg minket azelőtt sem.

Szóval, használjunk atomenergiát?

Bármely nagy emberi törekvés kockázatokkal jár,

és jól tájékozott döntést kell hoznunk, ahelyett hogy a hasunkra ütnénk.

Ha az érvérvelés másik oldalát szeretné hallani, vagy

egy rövid bevezetést atomenergiába, kattintson ide.