Videó
Tranzkript
Az óceáni globális szállítószalag és a Golf-áramlat.
A tengeráramlatok közvetlenül befolyásolják az életünket.
Meghatározzák az időjárást, az éghajlatot és még sok mást.
Az óceánok áramlatai és a szélrendszerek
hőt szállítanak az Egyenlítőtől a sarkok irányába,
afféle nagy motorként hajtva a globális éghajlatot.
Az óceánokban számos áramlat van.
Az úgynevezett óceáni szállítószalag nagyon fontos az éghajlatunk szempontjából.
Ez a kifejezés áramlatok hatalmas kombinációját takarja,
melyekkel vizet cserél egymás közt négy a világ öt óceánjából,
az egész világot körülölelő körforgást alkotva.
A szállítószalag másik neve termohalin cirkuláció,
melyben a “termo” a hőt,
a “halin” pedig a víz sótartalmát jelenti.
Mindkettő meghatározza a víz sűrűségét.
Bár a víztömegeket részben a szél hajtja,
mozgásukért elsősorban a világóceán sűrűségkülönbségei
felelősek.
A meleg víz sűrűsége kisebb, úgyhogy felemelkedik, míg a hideg víz lesüllyed.
A víz sűrűsége a magasabb sótartalommal is emelkedik.
Az Egyenlítőnél a nap hője kifejezetten erős,
sok vizet elpárologtat és ezzel megemeli a fennmaradó víz sótartalmát.
Innen indul a Golf-áramlat.
A Golf-áramlat nagyon fontos az európai éghajlat számára.
10 000 kilométeres hosszával az egyik legnagyobb és leggyorsabb áramlat a Földön,
és nagyon meleg.
Nagyjából 2 m/s-os sebességgel másodpercenként akár 100 000 000 köbméter vizet visz
Európa felé.
Egy folyamatosan fújó szél, a délkeleti passzátszél,
a felszínen lévő melegebb vizet északnyugatnak irányítja,
bele a Mexikói-öbölbe, ahol 30°C-ra melegszik.
A Föld forgása és a nyugati szelek ezután
Európa irányába fordítják a Golf-áramlatot, szétosztva azt.
Egy része délnek folyik, egy másik keletnek a Kanári-áramlatba,
egy harmadik rész pedig északnak tart, ahol rengeteg hőt szabadít fel
a légkörbe Észak-atlanti-áramlatként.
Ott aztán a víz lehűl.
Sótartalma és sűrűsége megnő a párolgás miatt
és Grönland, Norvégia és Izland között lebukik a mélységbe.
Itt találhatjuk a legnagyobb vízesést a Földön.
Ezek az úgynevezett kürtők nagyjából 15 kilométer széles vízoszlopok, melyekben akár 4000 méter mélyre
esik le 17 000 000 köbméter víz másodpercenként. Ez durván 15-szöröse
a világ folyói által szállított összes víznek.
Az így létrejövő gigászi örvény folyamatosan új vizet húz magába,
ezzel mozgásban tartva az Európa felé tartó Golf-áramlatot.
Számtalan faj használja szállítóalkalmatosságnak a Golf-áramlatot a
Karib-tengertől az északibb területekre tartó utazásában.
Azonban a Golf-áramlat nem csak állatokat hoz mi felénk,
jön vele hatalmas mennyiségű meleg levegő is.
Ahhoz, hogy annyi hőt állítsunk elő, mint amennyit Európa partjaihoz hoz,
1 000 000 atomerőműre lenne szükség.
Ezért hívjuk a Golf-áramlatot hőpumpának is.
Nélküle jelentősen alacsonyabb lenne itt a hőmérséklet,
legalább öt-tíz fokkal.
Buja tisztások helyett hosszú, kemény telek és gyér, jég borította tájak
jellemeznék Európát.
Az elmúlt néhány évben a tudósok és szakértők számos alkalommal
adtak hangot a médiában azon félelmüknek, hogy a Golf-áramlat leállhat
a klímaváltozás következtében.
Hogyha a sarki jégsapkák valóban elolvadnak, a víz sótartalma
Grönland partjainál leesne, ezzel lecsökkentve a sűrűségét is.
Az Észak-atlanti-áramlás többé nem lenne elég nehéz ahhoz,
hogy a megszokott módon alábukjon.
Ez a legrosszabb esetben teljesen megállítaná a hőpumpát jelentő Golf-áramlatot.
Néhány klímaszakértő viszont azt is feltételezi, hogy a klímaváltozás
kompenzálhatná ezt a hatást.
Tudjuk, hogy az éghajlat változása normális,
látjuk a Föld fejlődésének utolsó néhány millió évéből.
Vannak jégkorszakok, és melegebb időszakok is.
A legutolsó jégkorszak során a megolvadó víz irdatlan áradata megbénította
a hőt hozó Észak-atlanti-áramlatot, jéggel beborítva az északi féltekét.
A tudósok nézetei eltérnek a klímaváltozás várható hatásairól
a globális szállítószalagra, de egy dolog biztos:
amikor az éghajlat megváltozik, a tengeráramlatok és szelek komplex rendszere,
ami egészen stabil volt a legutóbbi jégkorszak óta,
általunk még meg nem értett módokon fog átalakulni.