A Golf-áramlat | Kurzgesagt

🎁Amazon Prime 📖Kindle Unlimited 🎧Audible Plus 🎵Amazon Music Unlimited 🌿iHerb 💰Binance

Videó

Tranzkript

Az óceáni globális szállítószalag és a Golf-áramlat.

A tengeráramlatok közvetlenül befolyásolják az életünket.

Meghatározzák az időjárást, az éghajlatot és még sok mást.

Az óceánok áramlatai és a szélrendszerek

hőt szállítanak az Egyenlítőtől a sarkok irányába,

afféle nagy motorként hajtva a globális éghajlatot.

Az óceánokban számos áramlat van.

Az úgynevezett óceáni szállítószalag nagyon fontos az éghajlatunk szempontjából.

Ez a kifejezés áramlatok hatalmas kombinációját takarja,

melyekkel vizet cserél egymás közt négy a világ öt óceánjából,

az egész világot körülölelő körforgást alkotva.

A szállítószalag másik neve termohalin cirkuláció,

melyben a “termo” a hőt,

a “halin” pedig a víz sótartalmát jelenti.

Mindkettő meghatározza a víz sűrűségét.

Bár a víztömegeket részben a szél hajtja,

mozgásukért elsősorban a világóceán sűrűségkülönbségei

felelősek.

A meleg víz sűrűsége kisebb, úgyhogy felemelkedik, míg a hideg víz lesüllyed.

A víz sűrűsége a magasabb sótartalommal is emelkedik.

Az Egyenlítőnél a nap hője kifejezetten erős,

sok vizet elpárologtat és ezzel megemeli a fennmaradó víz sótartalmát.

Innen indul a Golf-áramlat.

A Golf-áramlat nagyon fontos az európai éghajlat számára.

10 000 kilométeres hosszával az egyik legnagyobb és leggyorsabb áramlat a Földön,

és nagyon meleg.

Nagyjából 2 m/s-os sebességgel másodpercenként akár 100 000 000 köbméter vizet visz

Európa felé.

Egy folyamatosan fújó szél, a délkeleti passzátszél,

a felszínen lévő melegebb vizet északnyugatnak irányítja,

bele a Mexikói-öbölbe, ahol 30°C-ra melegszik.

A Föld forgása és a nyugati szelek ezután

Európa irányába fordítják a Golf-áramlatot, szétosztva azt.

Egy része délnek folyik, egy másik keletnek a Kanári-áramlatba,

egy harmadik rész pedig északnak tart, ahol rengeteg hőt szabadít fel

a légkörbe Észak-atlanti-áramlatként.

Ott aztán a víz lehűl.

Sótartalma és sűrűsége megnő a párolgás miatt

és Grönland, Norvégia és Izland között lebukik a mélységbe.

Itt találhatjuk a legnagyobb vízesést a Földön.

Ezek az úgynevezett kürtők nagyjából 15 kilométer széles vízoszlopok, melyekben akár 4000 méter mélyre

esik le 17 000 000 köbméter víz másodpercenként. Ez durván 15-szöröse

a világ folyói által szállított összes víznek.

Az így létrejövő gigászi örvény folyamatosan új vizet húz magába,

ezzel mozgásban tartva az Európa felé tartó Golf-áramlatot.

Számtalan faj használja szállítóalkalmatosságnak a Golf-áramlatot a

Karib-tengertől az északibb területekre tartó utazásában.

Azonban a Golf-áramlat nem csak állatokat hoz mi felénk,

jön vele hatalmas mennyiségű meleg levegő is.

Ahhoz, hogy annyi hőt állítsunk elő, mint amennyit Európa partjaihoz hoz,

1 000 000 atomerőműre lenne szükség.

Ezért hívjuk a Golf-áramlatot hőpumpának is.

Nélküle jelentősen alacsonyabb lenne itt a hőmérséklet,

legalább öt-tíz fokkal.

Buja tisztások helyett hosszú, kemény telek és gyér, jég borította tájak

jellemeznék Európát.

Az elmúlt néhány évben a tudósok és szakértők számos alkalommal

adtak hangot a médiában azon félelmüknek, hogy a Golf-áramlat leállhat

a klímaváltozás következtében.

Hogyha a sarki jégsapkák valóban elolvadnak, a víz sótartalma

Grönland partjainál leesne, ezzel lecsökkentve a sűrűségét is.

Az Észak-atlanti-áramlás többé nem lenne elég nehéz ahhoz,

hogy a megszokott módon alábukjon.

Ez a legrosszabb esetben teljesen megállítaná a hőpumpát jelentő Golf-áramlatot.

Néhány klímaszakértő viszont azt is feltételezi, hogy a klímaváltozás

kompenzálhatná ezt a hatást.

Tudjuk, hogy az éghajlat változása normális,

látjuk a Föld fejlődésének utolsó néhány millió évéből.

Vannak jégkorszakok, és melegebb időszakok is.

A legutolsó jégkorszak során a megolvadó víz irdatlan áradata megbénította

a hőt hozó Észak-atlanti-áramlatot, jéggel beborítva az északi féltekét.

A tudósok nézetei eltérnek a klímaváltozás várható hatásairól

a globális szállítószalagra, de egy dolog biztos:

amikor az éghajlat megváltozik, a tengeráramlatok és szelek komplex rendszere,

ami egészen stabil volt a legutóbbi jégkorszak óta,

általunk még meg nem értett módokon fog átalakulni.