Videó

Tranzkript

Vettél már részt atomenergiáról szóló vitában?

Mi igen, frusztrálónak és zavarónak találtuk,

úgyhogy próbáljunk megbírkózni ezzel a témával.

Az egész az 1940-es években kezdődött.

A háború megrázkódtatásai, borzalmai és az atombomba bevetése után

az atomenergia egy új, békés iparág irányába ment

segítve a világot talpra állni.

Mindenki képzelete elszabadult.

A villamosenergia ingyenessé válik?

Vajon az atomenergia helyrehozhatja az Antarktiszt?

Nukleáris meghajtású autók, repülőgépek vagy házak jelennének meg?

Úgy tűnt, ez csak egy pár év kemény munkára van tőlünk.

Egy biztos volt: a jövő nukleáris.

Néhány évvel később azonban az atomenergiára visszamaradottá vált;

mint kiderült, a nukleáris energia nagyon bonyolult és nagyon költséges.

A fizikát mérnöki munkává alakítani papíron egyszerű volt

de nehéz a való életben.

Továbbá magáncégek úgy gondolták, hogy a nukleáris energia túl kockázatos

befektetés; a legtöbb inkább maradna a gáznál, szénnél és az olajnál.

De sokan nem akarták hátrahagyni

az atomkorszak ígéretét; egy izgalmas új technológia,

a hihetetlenül olcsó villamosenergia reménye,

a kőolaj-, és gázimporttól való függetlenség,

és néhány esetben az atomfegyverek birtoklásának titkos vágya

erős motivációt adott, hogy tovább fejlesszék.

Az atomenergia legszebb időszaka végül az 1970-es évek elején jött el, mikor

a Közel-Keleten vívott háború az olajárak növekedését okozta világszerte.

A gazdasági érdekek és befektetések felkapottá váltak.

Az atomreaktorok több mint fele

1970 és 1985 között lett építve.

De melyik típusú reaktort építsük, ha olyan sok variáció közül

lehet választani?

A meglepően gyengébb jelöltre esett a választás:

A könnyűvizes reaktor.

Nem volt nagyon innovatív és nem volt túl népszerű a tudósok körében sem,

de volt néhány határozott előnye:

rendelkezésre állt, működött, és nem volt borzasztóan drága.

Szóval, hogyan működik egy könnyűvizes reaktor?

Nos, az alapelv megdöbbentően egyszerű:

felmelegíti a vizet mesterséges láncreakció segítségével.

Maghasadás több milliószor több energiát bocsát ki,

mint bármely más kémiai reakció.

Nehéz, a stabilitás szélén levő elemeket, mint az urán 235-ös izotópját

neutronokkal bombázzák.

A neutron elnyelődik, de a termék instabil.

Legtöbbször azonnal felbomlik könnyebb, gyorsan mozgó elemekre,

néhány további szabad neutronra és sugárzás formájában megjelenő energiára.

A sugárzás felmelegíti a környező vizet, míg a neutronok megismétlik a folyamatot más atomokkal,

több neutront és sugárzást szabadítva fel egy szigorúan ellenőrzött láncreakcióban.

Nagyban különbözik az atombomba gyors és pusztító reakciójától.

A könnyűvizes reaktorunknak, kell egy neutronlassító, hogy kordában tarthassuk a neutronok energiáját.

Egyszerű, hétköznapi víz ezt megteszi, mely praktikus is, mivel vizet használunk

a turbinák meghajtásához is.

A könnyűvizes reaktor uralkodóvá vált mert egyszerű és olcsó volt.

Azonban nem a legbiztonságosabb, leghatékony, sem technikailag elegáns

atomreaktor.

A megújult atomenergia körüli felhajtás alig egy évtizedik tartott.

1979-ben, a Three Mile Island atomrekator Pennsylvaniában

éppenhogy megmenekült egy katasztrófától, mikor a mag megolvadt.

1986-ban a csernobili katasztrófa közvetlenül fenyegette Közép-Európa

radioaktív felhővel és 2011-ben az elhúzódó fukusimai katasztrófa

új vitákat és aggodalmakat váltott ki.

Míg az 1980-as években 218 új reaktort építettek,

számuk és globális részesedésük a villamosenergia-termelésben stagnált

a 80-as évek vége óta.

Szóval mi a helyzet ma?

Mostanra az atomenergia a világ energiaigényének körülbelül 10%-át teszi ki.

Jelenleg mintegy 439 atomreaktor működik 31 országban.

Mintegy 70 új reaktor áll építkezés alatt 2015-ben,

legtöbbjük gyorsan fejlődő országokban.

Összességében, 116 új reaktor van tervezve világszerte.

A legtöbb atomreaktor több mint 25 éve épült, régi technológiával.

Több mint 80%-a könnyűvizes reaktor valamely típusa.

Ma sok országban szembesülnek a választással: a költséges cseréje

az öreg reaktoroknak hatékonyabb, de kevésbé tesztelt modellekre,

vagy elmozdulás az atomenergiától újabb vagy régebbi technológia felé

különböző költségekkel és a környezeti hatásokkal.

Szóval, használjunk-e nukleáris energiát?

A mellette és ellene szóló érveket itt fogjuk bemutatni a következő héten.

Iratkozz fel és nem fogsz lemaradni róla!