Videó

Tranzkript

A Naprendszer. Otthonunk az űrben.

A Tejútrendszer egy békés szegletében élünk.

Otthonunk a Naprendszer,

egy 4.5 millió éves formáció, ami 200 ezer km/h sebességgel száguld

a galaxis középpontja körül, 250 millió évente egyszer megkerülve azt.

Csillagunk, a Nap a Naprendszer közepén található.

Körülötte 8 bolygó kering,

kisbolygók és üstökösök billiói és még néhány törpebolygó.

A nyolc bolygó két nagy csoportra osztható. Négy, a mienkhez hasonló bolygó van:

Merkúr, Vénusz, Föld és Mars,

illetve 4 gázóriás: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.

A Merkúr a legkisebb és legkönnyebb az összes közül.

Egy merkúri év rövidebb, mint egy merkúri nap, ami

hatalmas hőmérséklet-ingadozásokhoz vezet.

A Merkúrnak nincs légköre vagy holdja.

A Vénusz az egyik legfényesebb objektum a Naprendszerben

és messze a legforróbb bolygó, a Földnél

92-ször nagyobb légköri nyomással.

Az elszabadult üvegházhatás miatt a Vénusz

sosem hűl 437 °C alá.

A Vénusznak sincsen holdja.

A Föld az otthonunk és az egyetlen bolygó,

ahol a hőmérséklet eléggé mérsékelt ahhoz, hogy a folyékony víz megmaradjon.

Továbbá eddig az egyetlen bolygó, ahol tudjuk, hogy élet alakult ki.

A Földnek egy holdja van.

A Mars a 2. legkisebb bolygó a Naprendszerben

és alig van elég tömege ahhoz, hogy vékony légkörét megtartsa.

A rajta lévő Olympus Mons a legnagyobb hegy a Naprendszerben,

több mint háromszor olyan magas, mint a Mount Everest.

A Marsnak 2 kis holdja van.

Jupiter a legnagyobb és legnagyobb tömegű bolygó a Naprendszerben.

Nagymértékben hidrogén és hélium alkotja

és az általunk ismert legnagyobb és legerősebb viharok helyszíne.

Legnagyobb vihara – a Nagy Vörös Folt – háromszor akkora, mint a Föld.

A Jupiternek 67 holdja van.

Szaturnusz a második legnagyobb bolygó és a legkisebb sűrűségű

az összes bolygó közül.

Ha lenne egy elég nagy fürdőkádad, a Szaturnusz úszna benne.

A bolygó ugyancsak híres a kiterjedt és jól látható gyűrűi miatt.

62 holdja van.

Az Uránusz a 3. legnagyobb és az egyik leghidegebb bolygó.

A gázóriások közül a legkisebb.

A különleges dolog az Uránuszban, hogy a másik hét bolygóval ellentétben

a forgástengelye nagyjából egybeesik a keringési síkjával, mondhatni „felborulva” forog.

27 holdja van.

A Neptunusz a Naprendszer utolsó bolygója, és nagyban hasonlít az Uránuszhoz.

Olyan távol van a Naptól, hogy egy neptunuszi év 164 földi évnek felel meg.

A valaha dokumentált legnagyobb szélsebességet egy neptunuszi viharban mérték,

majdnem elérte a 2100 km/h-t.

A Neptunusznak 14 holdja van.

Ha összehasonlítjuk a bolygók méretét,

a különbségek köztük még világosabbá válnak.

A Jupiter az uralkodó mind a méretet, mind a tömeget tekintve.

Ugyanakkor, a kis Merkúr

még a Jupiter egyik holdjánál, a Ganümédésznél is kisebb.

A Jupiter olyan nehéz, hogy egymagában kiteszi az összes bolygó tömegének

nagyjából 70%-át, és emiatt óriási mértékben befolyásolja a környezetét.

Ez áldással ér fel a Föld számára, hiszen a Jupiter magához vonzza majdnem az összes

olyan veszélyesen nagy aszteroidát, ami eltörölhetne minden életet a Földön.

De még a Jupiter is eltörpül összehasonlítva a csillagunkkal, a Nappal.

A masszív melléknév egyszerűen nem elegendő a Nap bemutatására.

A Naprendszer teljes tömegének 99,86%-át teszi ki.

Nagyrészt hidrogén és hélium alkotja.

Csupán kevesebb mint 2%-át adják a nehezebb elemek, mint az oxigén vagy a vas.

A Nap magjában másodpercenként 620 millió tonna hidrogén fuzionál héliummá,

ezzel annyi energiát termelve, ami évekig kielégítené az emberiség teljes szükségletét.

De nem csak a 8 bolygó köröz a Nap körül.

Kisbolygók és üstökösök billiói is keringenek körülötte.

Legtöbbjük két övbe tömörül:

a Mars és Jupiter közti kisbolygóövbe

és a Naprendszer peremén található Kuiper-övbe.

Ezek az övek számtalan objektumnak adnak otthont, némelyikük porszemnyi,

mások akár törpebolygónyi méretűek.

Az aszteroidaöv legjobban ismert objektuma a Ceres,

a Kuiper-öv legismertebb objektumai pedig a Plútó, a Makemake és a Haumea.

Legtöbbször úgy mutatják be az aszteroidaövet,

mint apró égitestek sűrű csoportját, melyben folyamatosak az ütközések.

Valójában azonban a kisbolygók olyan leírhatatlanul nagy térségben terülnek szét,

hogy az is nehézséget okoz, hogy akár kettőt lássunk egyszerre.

Hiába állnak objektumok milliárdjaiból,

az aszteroidaövek nagy része ugyanúgy üres.

Ennek ellenére rendszeresek az ütközések.

A két öv tömege sem lélegzetelállító:

az aszteroidaöv tömege kevesebb, mint a Holdunk tömegének 4%-a és

Kuiper-öv tömege is csupán valahol a Föld tömegének egytizede és egy huszonötöde közt van.

Egy nap majd a Naprendszer megszűnik létezni.

A Nap elpusztul, megsemmisítve a Merkúrt, a Vénuszt és talán a Földet is.

500 millió év alatt egyre forróbbá válik majd, és egy ponton túl olyan forró lesz,

hogy megolvasztja a Föld kérgét.

Ezután a Nap elkezd felfúvódni és vagy elnyeli a Földet,

vagy legalábbis lávatengerré változtatja.

Amikor minden hajtóanyagát elégette és tömegének legnagyobb részét elvesztette,

fehér törpévé zsugorodik majd, még néhány milliárd évig halványan égve,

míg teljesen ki nem alszik.

Ezen legkésőbbi időpontra az élet a Naprendszerben lehetetlenné válik.

A Tejútrendszer észre sem fogja venni mindezt.

Hiszen csak egy picit sötétebb lett egy apró pont az egyik karján.

És az emberiség vagy megszűnik létezni, vagy elhagyja a Naprendszert,

hogy új otthont találjon.