Videó

Tranzkript

A génmanipuláció jelenleg a tudomány egyik legvitatottabb területe.

Sok helyen alkalmaznak génmódosított dolgokat, és bár az orvoslásban ez elfogadott (pl. GM inzulin),

A vita forrósodik, ha ételekre vagy mezőgazdaságra terelődik a szó.

Miért van ez?

Miért kezelik ugyanazt a dolgot annyira különbözőképpen?

Beszéljük végig a témát,

És fedezzük fel a génmódosítással kapcsolatos tényeket, félelmeket, és a technológia jövőjét.

[KURZGESAGT INTRO]

[Mi a természetes?]

Az emberek évezredek óta genetikailag módosítják a növényeket és az állatokat.

Talán néhány növényednek nagyon jó hozama volt, vagy

az egyik farkasod különösen hűséges,

a logikus úton jártál el, és azokat az élőlényeket keresztezted, amiknek számodra kedvező tulajdonságai voltak.

A tulajdonságok csupán a gének “kifejezési formája”.

Így minden generáció után a kevező gének és tulajdonságok lettek kiemeltebbek.

Évezredek után minden általunk tartott növény és állat teljesen más lett mint a vad fajtája.

Ha évezredek óta ezt csináljuk, mi tesz egy közvetlen génmódosított élőlényt (GMO-t) annyira mássá?

A szelektív szaporítás gyakorlatilag szerencsejáték.

A génmódosítás kiüti ezt a tényezőt. Olyan tulajdonságokat választunk amilyeneket akarunk.

Nagyobb termést csinálhatunk,

vagy védetté tehetjük kártevők ellen, és így tovább.

Mitől is félünk pontosan?

[Károsak a génmanipulált dolgok?]

Kezdjük az egyik legnagyobb ellenérvvel,

a genetikai keveredéssel. GM termények keveredhetnek normál fajokkal, és beléjük keverhetnek nem kívánt tulajdonságokat.

Van egy módszer ennek megelőzésére, de ez önnmagában is egy hatalmas ellenérv a GMO-kal szemben.

Önmegsemmisítő magok

Létre tudunk hozni olyan növényeket, melyeknek maguk által termelt magjai nem életképesek, és a gazdáknak minden évben új magokat kell venniük.

Már maga az elképzelés hatalmas félháborodást okozott, és soha sem lett megvalósítva.

Így máig vígan terjednek a nem kívánt GM termények.

Nőtt már GM termény, ahová nem ültették, és találtak nem GM földeken módosított génkódot.

De a GM növények nem tudnak vadon élni.

Sok növény csak önbeporzásra képes, és csak olyan növények keveredhetnek, amiknek közük van egymáshoz.

De létrehozhatunk például puffer zónákat, hogy ezzel is minél inkább visszaszorítsuk a keveredést.

De ha egy génmódosított gén eleve keveredhet egy módosítatlannal, akkor van itt egy jóval fontosabb kérdés:

Van-e különbség a GM és a normál terményekből készült ételek között?

Ez a kezdetektől fogva egy meghatározó aggodalom.

A fogyasztásra szánt GM terményeket részletesen átvizsgálják bármely veszély után kutatva,

és az eredményeket több mérvadó szerv is átnézi.

Több, mint 30 év elteltével, és kutatások százezreinek kiadása után a tudomány véleménye megvan:

A GM növények nem károsabbak, mint természetes párjuk.

Ha nem hiszed, járj utána! Minden felhasznált forrás (és még több is) megtalálható a leírásban!

És mi van azokkal a növényekkel, amik szándékosan mérgezőek?

Például ilyenek a BT termények.

A GM növények képesek bizonyos rovarok ellen mérget termelni, egy ‘Bacillus thuringienesis’ nevű baktériumból származó gén segítségével.

A növény magának termeli a növényvédőszert.

Amelyik rovar megeszi a termést, elpusztul.

Ez riasztóan hangzik!

A növényvédő szereket le lehet mosni,

de BT növények a termés részeként termelik azt.

Valójában ez nem nagy probléma.

Hogy mi a méreg, az csak nézőpont kérdése.

Ami az egyik fajra ártalmatlan, az talán megöl egy másikat.

Például a kávé megöli a rovarokat, de ártalmatlan ránk nézve.

Vagy vegyük a csokoládét, veszélyes a kutyákra, de élvezet az embereknek.

BT termények olyan fehérjéket termelnek amik bizonyos rovarok emésztőrendszerén fennakadnak, de az embereknek teljesen ártalmatlanok.

Vagy vegyük ennek ellenkezőjét:

Növények amik úgy vannak módosítva hogy ellenálljanak bizonyos gyomirtóknak.

Így ezeket nyugodtan lehet használni, a gyomokat megölik, amik a kívánt növényt visszatartják a fejlődésben.

És itt érkezünk el a GMO-k sötét oldalához:

Nagy üzletet csinálak a növényvédőszer ágazatnak.

Amerikában több mint a felváltott növények 90%-a gyomirtó immunis, főleg a glifozátra.

Ennek eredményeképpen a glifozát használata jelentős mértékben nőtt.

Ez nem annyira rossz, a glifozát sokkal kevésbé ártalmas az emberekre mint sok más növényvédő szer.

Mégis, emiatt a gazdáknak muszáj ezt az egy módszert használni, kiszorítva más, jobb módszereket.

Ez az egyik legnagyobb alapvető probléma a GMO-kal kapcsolatban:

A legtöbb kritika nem magukra a GM termékekre vonatkozik, hanem a mai nagykereskedelmi mezőgazdasági szokásokra.

Ez a kritika nem csak igaz, de fontos is!

Fontos, hogy mezőgazdasági módszereinket fentarthatóbbakra cseréljük.

A GMO technológia barát, és nem ellenség ebben a háborúban,

segít megvédeni Földünket, és minimalizálni a természeten gyakorolt hatásunkat.

[Miben jók a GM termékek?]

Nézzünk néhány pozitív példát!

A Padlizsán egy fontos termény Bangladesben, de gyakran hektárok mennek tönkre kártevők miatt.

A gazdáknak erősen támaszkodni kell a növényvédő szerekre.

Ez nem csupán nagyon költséges,

de sok megbetegedést is okozott a gazdák körében.

Az új GM padlizsán megoldást nyújtott erre:

Ugyan az a BT fehérje amiről korábban beszéltünk, egy hatásos rovarirtó, de ártalmatlan az emberekre nézve; lett genetikailag beléjük kódolva.

Ezáltal több mint 80%-kal csökkent a rovarirtó használata, a gazdák egészsége javult, és a bevételük az égbe szökött.

És néha a GM az egyetlen választás:

1990-ben a ringspot vírus megtámadta Hawaii-i papayaipart, és a kihalás szélére sodorta a növényt.

A feloldozást csak egy GM papayafajta tudta elhozni, ami eleve be volt oltva a vírus ellen.

Enélül az állam papayaipara teljesen összeomlott volna.

[A GM jövője]

Ezek a példák a GM csupán egyetlen felhasználását emelik ki. A ma használt GMO-k 99%-a védőszert termel, vagy immunis rá.

Sokkal több lehetőségünk van ennél! A tudósok olyan GMO-kon dolgoznak, amik javíthatnák az étrendünket.

Például növényeket, amik több, vagy más tápanyagokat termelnek,

mint a ’lila paradicsom’, amiben több anioxidáns van, ami segít a betegségek legyőzésében,

vagy az ‘aranyrizs’, amiben hozzáadott vitaminok vannak.

Tágabb értelemben olyan növényeket fejleszthetünk, amik ellenállnak az éghajlatváltozásnak:

melyek ellenállnak a szélsőséges időjárásnak, mint árvizek, vagy szárazságok.

A GMO-k nem csak csökkenthetik a kihatásunkat a környezetnkre, de aktívan segíthetenek megvédeni is azt.

Tudósok olyan növényeken dolgoznak amik képesek megkötni a levegőből a nitrogént, mint bizonyos baktériumok.

A műtrágya nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént, de felgyülemlik a talajvízben, mérgezővé téve azt, és a globális felmelegedést is gyorsítja.

Olyan növények, amik maguknak szereznek nitrogént, egyszerre két problémát oldanának meg:

A műtrágya túlhasználatát a fejlett országokban, és annak hiányát a fejlődőekben.

Hatákony CO2 elszívővá is tehetnénk a növényeket, mint az amerikai gesztenyefa, és ezzel akár visszafordítani a klímaváltozást.

A mai eszközparkunkkal csak a képzeletünk szabhat határt.

[Tanulság]

A világ közel 5 millió kilogramm ételt eszik naponta.

Az ENSZ becslése alapján 70%-kal többre lesz szükségünk 2050-ben.

Megtermelhetnénk ezt még több erdő feláldozásával, és még több növényvédőszer használatával.

Vagy megoldjuk annyi területen, ami jelenleg van, és hatékonyabb megoldásokat választunk, mint a GM termények.

Ha farmok intenzitását növeljük és nem a méretüket, természetközelibbek lehetnénk.

Dióhéjban, GMO-k nemcsak drasztikusan megváltoztatnák a mezőgazdaságot, de visszafordíthatják korábbi felelőtlen viselkedésünk hatásait is.

A génmanipuláció lehet a legjobb módszer az élővilág megmentésére.

Ez a videó több, mint 600 munkaóra alatt készült el. Nem tudtuk volna elkészíteni Patreon támogatóink segítsége nélkül.

Ha te is szeretnéd minőségi, szeretettel készült tartalmunkat támogatni, azt nagyon megköszönnénk.

És kapnál egy saját madarat is jutalomként!

Ha szeretnél többet megtudni a génmódosítás technológiáról, további két videóban mondjuk el a technológia lehetőségeit, kockázatait, és jövőre gyakorolt hatását.

Magyar felirat: Fodor Benedek