Videó

Tranzkript

40 évvel ezelőtt, Richard Nixon amerikai elnök

első számú közellenséggé nyilvánította a drogfogyasztást,

mellyel egy példátlan globális kampány vette kezdetét, a Drog Elleni Háború.

Mára kijöttek a számok.

A Drog Elleni Háború, hatalmas bukás volt, borzalmas, nem várt következményekkel.

Tömeges bebörtönzéshez vezetett az USÁ-ban,

korrupcióhoz, politikai destabilizációhoz és erőszakhoz

Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában,

és az emberi jogok megsértéséhez, szerte a világon.

Több millió ember életére volt negatív hatással.

Mindezt úgy, hogy évente dollármilliárdokat költöttünk el valamire,

ami drog kartelleket hozott létre és erősített,

miközben a Drog Elleni Háború célja egyre kevésbé tűnik elérhetőnek:

egy drog nélküli világ.

Hogy történhetett ez meg?

A Drog Elleni Háború a, “ha nincs drog, nincs probléma” elven alapult.

Így az elmúlt évtizedekben minden erőfeszítés arra irányult,

hogy a kábítószerkínálatot visszaszorítsák,

és bebörtönözzék a kereskedőket.

De így figyelmen kívül hagyták, a legfontosabb közgazdasági alapelvet,

a kereslet-kínálat elvét.

Ha anélkül csökkented valaminek a kínálatát, hogy előtte csökkentenéd a keresletét,

fel fognak menni az árak.

Ez sok termék esetében kisebb eladást eredményezne, de a drog esetében nem.

A kábítószerek nem árérzékeny termékek.

A kábítószereket meg fogják venni, mindegy mennyibe kerülnek.

Így csak elősegítették még több kábítószer előállítását,

ami miatt több kereskedőt kellett alkalmazni, így nőtt az elérhetőség is.

Ezt léggömb-effektusnak hívják: ha egy droglabort,

vagy egy jelentős csempészútvonalat el is pusztítanak, a fogyasztói kínálat nem fog csökkenni.

Tökéletes példa erre a kristályos meth.

Az amerikai kormány úgy próbálta megállítani a termelését

hogy szigorúan szabályozta azoknak az anyagoknak a használatát, amiből elő lehetett állítani.

Így a nagy előállítók kiszorultak a piacról,

de a nem várt következményként, több ezer kisebb üzem alakult országszerte,

főleg kisvárosokban és vidéki közösségekben,

ahol olyan vegyszereket használtak, amelyek nem voltak szabályozva.

Válaszul több amerikai állam úgy próbálta csökkenteni a házikészítésű meth kínálatát,

hogy tovább szigorította a vegyszerek hozzáférhetőségét,

ami ugyan drasztikusan csökkentette a methet előállítók számát,

de a kínálat így is ugyanakkora maradt.

Mexikói drogkartellek azonnal átvették a piacot, és nagyüzemi előállításba kezdtek.

Az ő methjük még jobb volt, mint a korábbi,

és sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeztek a csempészet területén.

Így az erőfeszítések ellenére, az előállítás még profibbá,

a kábítószer még hatásosabbá vált, a kínálat pedig egyáltalán nem csökkent.

A kínálati oldalon nem lehet megnyerni ezt a háborút.

Nem csak a drogok maradtak hozzáférhetőek, a kereslet is változatlan,

a kábítószerek tisztábbak, mint korábban, de a 30 milliárd dolláros büdzsével rendelkező

Kábítószerellenes Ügynökség hatékonysági rátája sem éri el az 1%-ot,

a kábítószeráramlás megállítását tekintve, Amerikába

és azon belül.

A világon számtalan kiskorúnak olyan egyszerű kábítószerhez jutnia, mint alkoholhoz.

De ez még nem minden.

A tiltás talán visszatart bizonyos számú embert a drogfogyasztástól,

de közben hatalmas károkat okoz a társadalom egészére nézve.

Sok probléma, amit a kábítószerfogyasztással hozunk összefüggésbe

valójában az ellene folytatott háború eredménye.

Például a tiltás tette erősebbé a drogokat.

Minél erősebb drogot, minél kisebb helyen tudsz tárolni,

annál nagyobb nyereséget fogsz termelni.

Ugyanez történt az alkoholtilalom idején is,

melynek eredményeként megnőtt a tömény italok fogyasztása a sörrel szemben.

A kábítószerek tiltása erőszakhoz és gyilkosságokhoz is vezetett világszerte.

A bandák és a kartellek nem fordulhatnak a jogi rendszerhez a vitáik elsimításáért,

így erőszakot alkalmaznak.

Ez folyamatosan erősödő brutalitáshoz vezetett.

Egyes számítások szerint, a gyilkosságok száma az USÁ-ban,

25-75%-kal nőtt a Drog Elleni Háború óta.

Mexikóban, a frontvonalban lévő országban,

164 ezer embert öltek meg 2007 és 2014 között,

több embert, mint Afganisztánban és Irakban együtt, ahol háborúk dúltak

ugyanebben az időben.

De ahol a Drog Elleni Háború a legnagyobb károkat okozta,

az a nem erőszakos drogfogyasztók bebörtönzése.

Például az Egyesült Államok,

a Drog Elleni Háború egyik vezető országa

a viág lakosságának 5%-át adja, de a világon bebörtönzöttek számának 25%-át,

főleg a szigorú büntetések és a kötelezően letöltendő minimumok miatt.

Főleg a kisebbségekhez tartozók szenvednek emiatt.

Az amerikai rabok 40%-a afroamerikai.

És bár a fehér gyerekek nagyobb valószínűséggel használnak drogot,

a fekete gyerekeket 10%-al nagyobb valószínűséggel ítélik el miatta.

Oké, de mit tehetnénk máshogy?

Van ebből valami kiút?

A 80-as években Svájc

közegészségügyi krízisbe került a heroinfogyasztás következtében.

A HIV-fertőzések száma az egekbe szökött, az utcai bűnözés komoly problémává vált.

A svájci hatóságok új módszert próbáltak ki: a károk csökkentését.

Ingyenes segélyközpontokat nyitottak,

ahol a függőket kezelték és stabilizálták.

Itt az emberek ingyen kaphattak jó minőségű heroint,

tiszta tűket, szobákat ahol biztonságosan belőhették magukat,

tusolókat, ágyakat, orvosi felügyeletet.

Szociális munkások segítettek nekik lakást találni, és megküzdeni az életük problémáival.

Az eredmény, a kábítószerrel kapcsolatos bűnesetek számának hirtelen csökkenése volt.

A központokban lakók 2/3-ának állandó állása lett,

mert arra összpontosítottak, hogy jobbá tegyék az életüket

ahelyett hogy honnan szerezzenek új adagot.

Ma már Svájcban a heroin függők 70%-a kezelésben részesül,

a HIV-fertőzöttek száma drasztikusan lecsökkent,

a heroin túladagolás miatti halálok száma 50%-al csökkent,

és a kábítószerrel kapcsolatos prostitúció és bűnözés szinte teljesen megszűnt.

Tehát vannak módszerek, amik nem csak olcsóbbak,

de tényleg működnek is, ahelyett, hogy új problémákat teremtenének.

A kábítószertilalom olyan rendszerhez vezetett, ami porba dönti az emberi jogokat,

rengeteg pénzbe kerül, és emberi nyomorúsághoz vezet,

mindezt egy elérhetetlen cél érdekében.

40 évnyi harc után, itt az ideje, hogy véget vessünk a Drog Elleni Háborúnak

és valami jobba kezdjünk bele.

A videót az Open Society Foundations

és a nézők Patreonon felajánlott adományai tették lehetővé.

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy te hogyan lehetsz hatással a drogpolitikára

keress rá a Stop the Harm kampányra.

Végre vannak ajándéktárgyaink!

Ha szeretnél egy Kurzgesagt-posztert, pólót, bögrét,

kitűzőt, vagy kis szörnyecskét,

megvásárolhatod a DFTBA webáruházban.

Subtitles by the Amara.org community